Képaláírás: Thököly Imre (ifjúkori arcképe)

Ismertető szöveg: "A politika és vallás üldözöttjei Erdélyben vonták meg magokat, hol a fejedelem és tanácsa jó protestánsok voltak s részvéttel szemlélték vallásuk üldöztetését, a nagynevű főurak kivégeztetését és a magyar nemesi szabadság letiprását. De a tényleges segítség-adásra a puszta részvételből nem voltak eléggé hajlandók, a politikai szempontokat nem hagyhatták figyelmen kivül. A török pártfogását kellett előbb kinyerniök, a mi nem volt könnyű dolog, a menynyiben a töröknek békéje volt a császárral s Lengyelország ellen hadakozott. Nagy erőfeszítésbe került, míg a töröknek csak engedélyét s a nagyváradi basának némi támogatását kinyerhették." (Forrás: Vasárnapi Ujság 1888. 35. évf. 24. sz. június 10.)

Május 30-án Ibrahim budai pasa értesítette Thökölyt, hogy a nagyvezér hajlandó fegyveresen támogatni mozgalmát ennek hatására a kuruc vezér felmondta a Béccsel kötött novemberi fegyverszünetet. Apafi augusztus végén kiindult Erdélyből az áprilisi szultáni fermán értelmében. Szeptemberben a váradi pasa és Thököly seregeivel egyesülve Szabolcs vármegye területén portyáztak, majd Apafi és a törökök hazatértek. Thököly és I. Lipót megbízottai végül november 13-án fegyverszünetet kötöttek Szoboszlón: az azévi téli szállás területe Ung, Bereg, Ugocsa és Szabolcs vármegyékre terjedt ki. December folyamán Thököly béketárgyalásokat kezdeményezett az udvarral a következő feltételekkel: a kurucok kapják meg az I. Rákóczi György idején Erdélyhez csatolt hét vármegyét,az uralkodó garantálja a rendi jogok és a vallásszabadság, valamint a felkelésben részt vett kurucok javainak visszaadását, illetve hagyja jóvá Thökölynek Zrínyi Ilonával kötendő házasságát. (Forrás: Wikipédia)