Képaláírás: Vilmos császár tábori szálláson csata előtt

Ismertető szöveg: "Győzedelmes végig vonulása Francziaország csatatéréin, be egészen az ország fővárosába, ez képezi Vilmos porosz király katonai pályának legfényesebb részletét. A világtörténetben páratlannak mondható e hadjáratnak elég lesz e helyen csupán kimagaslóbb mozzanatait érintenünk. 1870. július 31-ikén hagyta el Vilmos király fővárosát s aztán átvévén a főparancsnokságot, személyesen vett részt a gravelotte-i csatában aug. 18-án. Szept. 1 -én Szedánnál parancsnokolt, 2-án pedig a foglyul ejtett franczia hadsereg kapitulácziójának föltételeit szabta meg. Szeptember 3-án kiadta a parancsot az előnyomulás folytatására Paris felé, mely irányban 19-én maga a küályi főhadiszállás is a ferriéresi kastélyba érkezett, a hol október 4-éig meg is maradt. Versaillesban a király október 5-ikétől az 1871. év márczius 7-éig időzött, innen vezényelve az újonnan alakult franczia seregek leverésére kirendelt három hadtestet és Paris ostromát. Január 18-án kiáltatott ki császárnak s 19-én jelen volt a Mont-Valerien síkságára kitört francziák visszaverésénél. Márczius 2-án hagyta jóvá a békekötést s a főhadiszállással 17-én tért vissza Berlinbe, Saarbrückentöl, a német határtól kezdve mindenütt oly ünnepléssel fogadtatva, mely útját a legnagyobbszerű diadalutak egyikévé tette." Forrás:(Vasárnapi Ujság 1888. 35. évf. 11. sz. márczius 11.)

A két birodalom Dánia felett aratott 1864-es győzelme után hamar szembekerült egymással, a német egység megvalósításáért folytatott versengésükben. A Habsburg Birodalom az úgynevezett nagynémet egység megvalósításáért küzdött, mely a német egységbe beleértette az osztrák területeket is (természetesen Habsburg vezetéssel), míg a Porosz Királyság a kisnémet egységért szállt ringbe, mely porosz vezetés alatt kívánta egyesíteni a német ajkú területeket, azonban az osztrákok kizárásával. A délnémet királyságok a kevésbé agresszív Habsburg Birodalom mellé sorakoztak fel, míg a poroszok az Olasz Királyság szövetségét keresték, akik a Velencéért folytatott háborúban kerültek szembe az osztrákokkal. Az 1866-os porosz-osztrák háborúban Moltke zseniális hadvezetése megszerezte Poroszországnak a vezető szerepet Ausztriával szemben (Königgrätzi csata). A győzelem fő okai a Bismarck által végrehajtott reformokban keresendők: modern, hátultöltő, vontcsövű fegyverekkel szerelte fel a hadsereget és bevezette az általános hadkötelezettséget. (Forrás: Wikipédia)