Képaláírás: Auguszta császárné mint menyasszony (1829)

Ismertető szöveg: "A porosz uralkodó családban az a hagyományos szokás, hogy a királyi herezegeket tiz eves koruk betöltése napján avatják föl katonának. Vilmosnál azonban ez másként történt. 1797-ben márczius 22-én született s így csak 1807 márczius 22-én lett volna tiz esztendős. De abban az időben viharos idők jártak Európa fölött. Napóleon hordozá véres lobogóit a legázolt országokon keresztül. A porosz királyi család is elmenekült Berlinből s Vilmos édes anyjával, Lujza Augusztával az apától, III. Frigyes Vilmos királytól elszakadva, országának legészakibb zugába menekült, majd Königsbergbe ment, hol a király 1806-ban meglátogatta, hogy legalább a karácsonyi ünnepeket együtt töltse családjával." Forrás:(Vasárnapi Ujság 1888. 35. évf. 11. sz. márczius 11.)

Auguszta hercegnő liberális eszméi még gyermekkorából származtak a szász-weimar-eisenachi udvar ugyanis híres volt liberális szelleméről. A hercegnőt rendkívüli módon érdekelte a politika, különösen miután sógora, IV. Frigyes Vilmos porosz király került a trónra. Akárcsak a hozzá hasonló eszméket vallók, ő is azt remélte, az új király személyében modern és újító uralkodó került a porosz állam élére. Az olyannyira áhított enyhülés helyett IV. Frigyes Vilmos konzervatív fordulatot vett a kormányzásban, ami végül az 1848-as német forradalomhoz vezetett. A felkelés véres leveréséért a közvélemény az ekkor már trónörökös Vilmos herceget tette felelőssé, aki bátyja óhajára Londonba menekült a nép haragja elől. Auguszta trónörökösné két gyermekével Potsdamba költözött a liberalizmus hívei köré szőtték álmaikat. Elképzelésük szerint a királyt le kellett volna mondatni, Vilmosnak vissza kellett volna utasítani a trónt, ily módon Frigyes herceg lett volna Poroszország királya, melléje pedig édesanyját, Auguszta hercegnőt tették volna meg régensnek. A trónörökösné ez időszakról szóló naplóját később maga a hercegnő semmisítette meg, így nem tudni, ő mennyire folyt bele ezekbe a tervekbe. (Forrás: Wikipédia)