Képaláírás: Gróf Lónyay Menyhért

Ismertető szöveg: "Nagy-Lónyai és Vásáros-Náményi gróf Lónyay Menyhért 1822-ben január 6-án született régi nemes családból s iskoláit nagy miveltségü atyja, Lónyay János vezetése alatt szülői házánál végezvén, már tizenhét éves korában jogtudor lett a pesti egyetemen s 1841-ben kezdett szerepelni Bereg és Szabolcsmegyek közgyűlésein, hol korához képest feltűnően alapos képzettsége oly átalános elismeréssel találkozott, hogy két év multán Beregmegye mint egyik követét küldte föl a pozsonyi országgyűlésre.
Ez országgyűlés befejezése után Lónyay ismeretei gyarapítása végett bejárta Európa miveltebb országait, s 1847-ben visszatérve, egyszerre feltűnést keltett "hazánk anyagi érdekeiről" szóló munkájával, mely főleg a közlekedési eszközök, kő-, vas- és vizi utak felől nyújtván tájékozást, valódi hézagot pótolt a nemzetgazdasági téren akkor még alig kezdődő irodalmunkban. E müvéből csak két füzet jelent meg, a harmadik 1848-ban akkor került sajtó alá, mikor az ügyek más fordulatot vévén, a szerző feleslegesnek látta kiadását. A helyett, ugy mint már korábban is, az időszaki sajtót kereste föl dolgozataival, s egyik szakértő munkatársa volt az ellenzék főközlönyének, a Szalay, majd Csengery szerkesztése alatt megjelenő "Pesti Hírlap"-nak.
Beregmegye 1847-ben ismét egyhangúlag választá meg követének s az 1848-iki törvények nem egy nevezetes pontja az ő indítványára vétetett föl. Az ez év júliusában megnyílt pesti képviselőháznak elejétől végig tagja volt. A minőségében irta "Pénzügyi leveleit", melyben az akkori pénzügyi tervekkel foglalkozott. A második magyar minisztérium alakulásakor államtitkár lett a pénzügyi tárczánál.
A világosi fegyverletétel után ő is külföldre menekült s egy ideig Parisban tartózkodott, de kegyelem utján már 1850-ben visszatért s egy ideig birtokán elvonulva, magángazdasággal foglalkozott, míg ismét visszatért az irodalmi és társadalmi élet terére. ..."
(Forrás: Vasárnapi Ujság, 1884. november 9.)