Képaláírás: Pekryné Petrőczy Kata Szidónia

Ismertető szöveg: Petróczi Kata-Szidónia (petróczi és kaszavári báróné), petrovinai Pekry Lőrincz gróf neje, költőnő, P. István báró és Tököly Erzse leánya, Tököly Imre fejedelem unokatestvére, szül. 1658 végén, buzgó protestáns családból származott. Anyja korán elhalt és mint félárva nevelkedett Kaszavárban. Atyja 1670-ben a Zrinyi-Frangepán összeesküvés miatt jószágait vesztvén, Erdélybe menekült és ott ment nőül P. 1675-76. körül Pekry grófhoz. Házasságuk első évei az ózdi kastélyban és a fejedelmi udvarnál boldogan teltek de nemsokára csapások érték: testvére, atyja halála s férje elhidegülése egyedül lánykái nevelésében, a vallásban és költészetben talált enyhülést. Ez időből származnak s érzékeny szivének akkori fájdalmait fejezik ki költeményei. Férje is börtönbe került. 1686-ban, mivel Tököly Imre czéljait előmozdította, kivel titkos levelezést folytatott, elfogták és becsukták Nagy-Szebenben. Az aug. 12. országgyűlésen Szebenben nótáztatott, azonban neje kieszközölte Apafinál, hogy kezességen és reversalis mellett szabadon bocsáttatott. Cserei szerint "kibujdosék Erdélyből s mivel különben Magyarországban elő nem mehete, kéntelenség alatt pápistává lőn s grófi titulust adának neki Bécsben, úgy jöve vissza Erdélyben." Gróffá 1692-ben lett. Kutyafalván saját birtokán élt és 1696 körül Fehérmegye főispánja, 1698-ban Udvarhelyszék főkapitánya volt. Pekrynét mélyen bántotta férje katholizálása. II. Rákóczy Ferencz idejében Pekry kurucz lett, 1704-ben Rákóczy tábornokká s fővezérré nevezte ki Erdélyben és 1707-ben consiliáriussá tette. Ezalatt neje Rabutin fogságába került öt leányával és egy évnél tovább Szebenben raboskodott, míg 1704. nov. ki nem cserélték a rabságban kisebb mértékű szélütés is érte. Férje mint kurucz ismét visszatért a protestáns vallásra. P. 1708 elején Huszton (Máramarosm.) halálozott el, miután 1707 ősszel, férjével, már betegen, erdélyi jószágairól Magyarországra menekült Rabutin hadai elől. Végrendeletét, mely 1700. júl. 28. Kutyafalván kelt, a Történelmi Tár (1895. 730-737. lap) közli. Férje egy év mulva 1709. márcz. 6-án követte őt a sírba. Fimaradékuk nem volt ekkor vesztek ki férfi ágon a Pekryek. P. Kata Szidonia nevét Petróczinak és Petrőczinek is írta, így kétféleképen fordul elő íróinknál is. (Forrás: Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái)