Képaláírás: Fördős Lajos

Ismertető szöveg: "Fördős Lajos (Gyönk, 1817. június 7. - Kecskemét, 1884. május 5.) református lelkész, főesperes, író, költő. Fördős Dávid és Gál Zsuzsanna fia volt. Mostohaanyja, Vecsey Sára nevelte s Kőröshegyen töltötte gyermekéveit a latin iskolákra Gyönkre, Pápára s ismét Gyönkre ment, ahol az alsó osztályokat bevégezte. Pápán a felsőbb osztályokat járta s hat év alatt a három tanfolyamot (bölcseletet, jogot, teológiát) végezte. A lelkészi pályára készülve, a szülői házhoz ment, és 1838-ban vizsgát tett azután egy évig nevelő volt Nagykőrösön Halász József házánál, ahonnét 1839. tavaszán Polgár Mihály kecskeméti lelkész hivta magához káplánnak. 1841-ben kisújszállási lelkész lett itt telepedett le s családot alapított, folytatva egyházi s irodalmi munkásságát. 1847-ben Kunszentmiklósra ment papnak, ahol erélyesen küzdött a Thun-rendszer ellen. 1856-ban a kecskeméti egyház hívta meg lelkészének. A pesti teológiai intézetben vetélytársa támadt a kecskeméti kollégiumnak a harc hosszan tartott és abban Fördős eréőteljesen védte Kecskemét jogait. 1861-ben a kecskeméti egyházmegye főjegyzőjévé s a dunamelléki egyházkerület birájává választotta. A restauráció elvének hive levén, ez utóbbi hivataláról 1864-ben lemondott, de újra megválasztották. Az egyetemes tanügyi bizottságnak és a negyedik egyházkerület konventjének több ízben volt pót- és rendes tagja. Egyházmegyéje 1866-ban al-, 1869-ben főesperesévé választotta s elnöke volt a szlavóniai misszió-bizottságnak és a magyarországi protestáns egyletnek. 1881-ben egyházmegyéje küldte őt a debreceni zsinatra, ahol mint a dunamelléki egyházkerület esperesei közt legidősebbik, a távol maradt Török Pál püspököt helyettesítette." (Forrás: Wikipédia)