Képaláírás: Dux Adolf

Ismertető szöveg: "Első fellépéséről az irodalomba sem rendelkezünk adatokkal. Csak azt tudjuk, hogy 1848-ban, a szabadság esztendejében, mikor az első zsidó hecczek kezdődtek s a magyarországi zsidóság a sajtóban is (s nem alaptalanul) német és osztrák szellemmel s magyartalansággal vádoltatott, ő, kiben már akkor magyar szellem s hazafias érzelem élt, bátran és erélyesen kelt hitsorsosai védelmére. Hiszen mit is adott Magyarország zsidó polgárainak, hogy tőlök szeretetet és odaadást várhatott volna. De ideje volt, hogy a szabadság napja e megvetett népfajra is felsüssön s a szabadság levegőjén majd más lesz szelleme, hazafisága is." (Forrás: Vasárnapi Ujság 1881. 28. évf. 48. sz. november 27.)

Ezen érdemeiért 1867-ben külső tagjának választotta őt a Kisfaludy Társaság, melyben 1868. február 5-én A színészet mint közügy különös tekintettel a népszínműre című értekezéssel (mely a társaság Évlapjainak új folyama IV. kötetében jelent meg) foglalta el székét. Ezzel mint magyar író lépett föl és A bohózat elmélete című munkájával (mely ugyanott jelent meg) a kitűzött 40 arany pályadíjat nyerte el, mire a társaság 1870. január 26-án belső tagjának választotta. Mint ilyen 1871. október 25-én a Darwinismus és szépészet című munkájával (ugyanott, VII kötet) foglalt széket. Mint a német nyelvű, de alkotmányos szellemű Pester Lloydnak állandó belső munkatársa, e lapnak irodalmi, szépművészeti és különösen akadémiai és színházi rovatának vezetője, annyit használt irodalmunknak és az ízlésnek, mint kívüle kevesen. (Forrás: Wikipédia)