Képaláírás: Gáspár János

Ismertető szöveg: "Ez előtt is voltak átalános tanitógyülések s azok között különösen az 1874-ki rendkívül népes is volt de mivel azok tisztán társadalmi utón jöttek létre s inkább ős gyűlések voltak : határozataik inkább függöttek a véletlentől mint a jelenlegi gyűléséi, melyet a kormány hivott összes mely tulnyomólag képviseleti alapon nyugszik. Igaz ugyan, hogy a jelen orsz. tanító -gyűlést egybehívó miniszteri rendelet a tanácskozások tárgyát és menetét sok tekintetben korlátozta, főleg azon czélzattal, hogy a vitatkozásoknak nagyobb eredménye legyen, de másrészről nagyjelentőségűvé tette a miniszteri rendelet e gyűlést az által, hogy a törvény s az eddig fennállott szabályrendeletek keretét kiegészítve, nemcsak a községi és állami, de a felekezeti tanítók képviselőit is meghívta s azok egyenjogúságát a tanácskozásokban biztosítva, a magyar tanítók összeségének, mint testületnek, jogait elismerte." (Forrás: Vasárnapi Ujság 1881. 28. évf. 34. sz. augusztus 21.)

Itthon barátjával magániskolát nyitnak, de 1852-ben a kolozsvári Református Tanodába kap kinevezést, mint a magyar irodalom és nevelés tanára. Közben 1853-ban ideiglenes helyén, Kolozsváron beindul a Nagyenyednek szánt tanítóképző. 1855-ben megválasztják az új intézmény rendes tanárává és igazgatójává. Halasztást kér, hogy tanítványával újabb tanulmányi utakat tegyen, 1858-ban már ő irányítja az új intézmény átköltöztetését Nagyenyedre. 1868-ban br. Eötvös József magyar közoktatási miniszter Alsó Fehér és Küküllő megye első osztályú tanfelügyelőjének nevezi ki, amit 23 éven át felelősséggel lát el. 1886-ban pedagógiai munkásságának 50. évfordulóján fényes megemlékező ünnepséget tartottak. 1891-ben vonul nyugdíjba, majd 1892-ben levéltárának rendezése közben váratlanul éri a halál. A nagyenyedi Vártemplomban ravatalozták fel, majd Maroscsúcson helyezték örök nyugalomra. 2003 nyarán Vincze István ny. tanító segítségével fedeztük fel a ref. Egyházközség tulajdonát képező régi biblia címlapja belső oldalán a gyönyörű kézírással írt szöveget, amit édesapja emlékére írt. Ez a néhány soros írás szülte a 190 éves évforduló ötletét, amelynek ideje 2006. máj. 5-7. között jött el, a Kollégiumban rendezett Bethlen napok alkalmából. Így az ünnepség két helyszínűvé vált. Első része Nagyenyeden, a második Torockószentgyörgyön zajlott. Ennyi embert nem látott még a falu református közösségének kis temploma. A megemlékezés igazi ökumenikus faluünnepséggé vált. Lőrincz Konrád felenyedi és szentgyörgyi református tiszteletes az ünnepség szervezője Fénylő értelmesek címmel mondta el prédikációját. Demény Ágnes XI. o. tanuló elszavalta Gyulai Pál Óriásleányka című versét, majd következett a Gáspár János életútjáról szóló előadás. A kollégisták egy csoportja válogatást mutatott be a Csemegékből Lőrinc Ildikó tanárnő vezetésével. A templom udvarán felavatásra került a Gáspár emlékére készített kopjafa, a szintén székely származású László László kollégiumi matematikatanár alkotása. (Forrás: http://archiv.nyugatijelen.com/2006/augusztus/aug.%2012-13%20szombat-vasarnap/j10.html)