Képaláírás: Máramarosmegyei huczulok

Ismertető szöveg: "A férfiakon fehér, gallér nélküli, szegett ing van a férfi, mint a női ing is a vállakon ki van hímezve, különböző szinü fonállal. Kötésükön csatokkal díszített szij van, melyről bicska és pipavájó csüng alá : azon felül tüszü. Nyakán mindig fekete selyemkendőt hord. Az ing és szij fölött van az ujjatlan bőrbekecs (nyáron a bekecs vászonból való), mely jól ki van czifrázva különféle szinü bőrszijacskákkal. Egyszerű darócz nadrág, bőrbocskor és széles karimájú kalap képezi az öltözék többi részét a bőrtáska mellőzhető is. A huczulok derék szál legények, kis bajuszt és körhajat viselnek. A női ruha nemkülönben eléggé tarka. Az ing a vállon, keblen és a kézelőn hímzett különböző szinü fonallal a nyak teliden teli üveg és másféle gyöngygyei, rézkeresztecskék-kel és emlékérmekkel. E fölé jő az ujjatlan, czifra bőrbekecs. A szoknya lila, olykor zöld vagy más szinü is elől a csikós kötő a lábon bocskor. A fej kendővel van lekötve ós mint a jobb oldalon álló menyecskénél látható, elég ügyesen." (Forrás: Vasárnapi Ujság 1881. 28. évf. 33. sz. augusztus 14.)

A huculok a hegyvidéki ruszinok három nyelvjárásának egyikét beszélik. (Másik kettő a bojkók és a lemkók.) A ruszinok a galíciai és a bukovinai görögkeleti vallás ukránoktól alapvetően a görög katolikus vallásban tértek el, így a ruszinok alcsoportját képző huculok is többségében görög katolikus vallásúak. Nyelvi és néprajzi tekintetben a hucul erősen eltér a többi szlávtól, különálló ruszin törzset alkot. Az Egykori Magyar Királyság területére Galíciából és Bukovinából vándoroltak be lassan, észrevétlenül a 16-19. század folyamán. A pásztorok és nyájak gazdái fokozatosan, lassú beszivárgással népesítették be a mai Huculföldet. Az első ruszin bevándorlók Rahón telepedtek le. (Forrás: Wikipédia)