Képaláírás: Galicziai huczulok

Ismertető szöveg: "A máramarosi és a galicziai huczulok öltözéke némileg kiegésziti egymást, bár a galicziai huczuloké rakonczátlanabb természetükhöz képest nyalkább. A férfi öltözet alapjában megegyezik a III. pontban leirtakkal, csak az ing csüng ki a tüszü alól. A tüszü bélése, a pisztoly s több efféle nyilván mutatja a huczul kurázsiját, mely sehogy se illik össze a mellén csüngő kereszttel. A fejtakaró hol kucsma, hol kalap, de mindig bokrétás vagy páva tollas. A sapkás huczul hosszú kürtöt tart baljában, jobbja pedig fokost markol. A nők öltözéke szintén megegyező az előbbi pontban leirtakkal. Itt a nyakon és mellen még több a gyöngy, sőt a hájba is jut, melyet rendszerint sajátságos alkotású disz ékít. Az ujjatlan bekecs fölé olykor még más szűk suba is kerül (egy nőnél és egy férfinél látható), de viszont van ujjas bekecs is. A kötő nem oly durván csíkos, mint előbb, s a bocskort is csizma pótolja." (Forrás: Vasárnapi Ujság 1881. 28. évf. 33. sz. augusztus 14.)

A huculok a hegyvidéki ruszinok három nyelvjárásának egyikét beszélik. (Másik kettő a bojkók és a lemkók.) A ruszinok a galíciai és a bukovinai görögkeleti vallás ukránoktól alapvetően a görög katolikus vallásban tértek el, így a ruszinok alcsoportját képző huculok is többségében görög katolikus vallásúak. Nyelvi és néprajzi tekintetben a hucul erősen eltér a többi szlávtól, különálló ruszin törzset alkot. Az Egykori Magyar Királyság területére Galíciából és Bukovinából vándoroltak be lassan, észrevétlenül a 16-19. század folyamán. A pásztorok és nyájak gazdái fokozatosan, lassú beszivárgással népesítették be a mai Huculföldet. Az első ruszin bevándorlók Rahón telepedtek le. (Forrás: Wikipédia)