Képaláírás: Sárosmegyei leány és zempléni fiatal pár

Ismertető szöveg: "A rutén nép nyelve, vagyis az eredeti orosz nyelv, sokkal műveltebb volt, mint a moszkvai. Ha a kettőt összevetjük, az elsőséget ugy hangzatosság, mint lágyabb, de mégis szabatos kifejezés miatt a ruténnak kell vala odaítélnünk. De midőn Moszkva birtokába vette Kijevet, nemcsak a ruszkij nevet szerezte meg magának, hanem a rutén nyelv szókincsét is átvette, melyet aztán a saját szókincsével, meg a sok kölcsönzött szóval megtarkitott és az igy származott nyelvre rásütötte a moszkvai nyelvjárás bélyegét Tudjuk Nagy Péterről, hogy mindenható hatalmánál fogva még a nyelvre is bókokat vetett és a szorosan vett moszkvai nyelvet tette az állam egységes nyelvévé. A rutén nyelv folytonos üldöztetésnek lön alávetve, mindamellett ugy a hogy fejlődött. Egyébként ma Oroszországban, jóllehet 14 millió rutén vagy kis-orosz van a birodalomban, ugy áll a dolog, hogy rutén nyelven se irni, se fölolvasni, se nyomtatni, de még énekelni sem szabad (1876. május havában kelt czári rendelet értelmében.)" (Forrás: Vasárnapi Ujság 1881. 28. évf. 33. sz. augusztus 14.)

A ruszinok az évszázadok folyamán mindig is a rusz népnévvel jelölték magukat, de saját nemzeti tudatuk csak a 19. század második felében alakult ki. Alekszander Duhnovics eperjesi ruszin görög katolikus lelkész megírta a ruszin himnuszt, és arra buzdította a Kárpátok vidékén élő görög katolikus ruszinokat, hogy legyenek önálló nép. Ez a ruszin nemzeti ébredés a történelmi Magyarországon történt, a felvidéki szláv lakosság szlovák nemzetté formálódásával és a Habsburg uralom alatt álló Galícia kisorosz és kozák lakosságának ukrán néppé válásával egy időben. (Forrás: Wikipédia)