Képaláírás: Horácz

Ismertető szöveg: "A víg czimbora, asszonyok és férfiak kegyencze, társaság dísze, császári udvar kegyeltje - egyszerűen száműzetik, az akkor ismeretlen világ egy legfélrébb eső zugába a zajos emberből szomorú legény lett: s a szerelem és lelkesedés lantján v hur maradt meg, a szomorú visszaepedése: az elégiáé. Mi volt bűne? ma, majdnem két ezer év múlva sem tudni bizonyosan, olyan jól elrejtett udvari titok volt az, az Augustus Caesar titka. Hogy szerelmi bün játszott a dologban, kétségtelen. Ovid maga követte-e el, talán a császár húgával vagy épen lányával vagy véletlen és akaratlan tanuja lön, hogy a császár feledkezett meg magáról, és pedig oly módon, a mint még császároknak sincs megengedve: isten tudja." (Forrás: Vasárnapi Ujság 1881. 28. évf. 29. sz. julius 17.)

Egy dél-itáliai kisvárosban, Venusiában született, apja felszabadított rabszolga. Felszabadítása után apja Rómába költözött, ahol ingatlanközvetítőként tevékenykedett. Az így keresett pénzéből fiát a legjobb tanítókhoz küldte. 45 körül Horatius filozófia tanulmányokat folytat Athénban. Caesar meggyilkolásakor csatlakozik Brutus és társai közé. Részt vett a philippi ütközetben, ahonnan elmenekült. Philippi után visszatért Rómába, ahol időközben elkobozták házukat és birtokaikat. A szegénység hatására verseket ír (Episztolák 2. 50-52). Később írnokként dolgozik az államkincstárnál. (Forrás: Wikipédia)