Képaláírás: A kivájt akna beborítása pléhhel

Ismertető szöveg: "Az örökké mozgékony amerikai életnek kevés többé a föld színe, a hol egymással közlekedjék, kivájja a föld mélyét is, hogy vasutja számára előnyös vonalakat szerezhessen. Magát New-York városát és New-York államát egy széles folyó, a Hudson választja el Amerika többi tartományaitól. Ezen vasúti hidat építeni egyátalában nem lehet azon számos és nagy gőzhajó miatt, melyek itt naponként közlekednek. Eddigelé tehát a vasúti vonatok gőzkompok segélyével mentek át egyik partról a másikra, a mi nem kevés fennakadásra, zűrzavarra és késlekedésre szolgáltatott okot. Elhatározták tehát, hogy a vasúti vágányokat alagút segélyével vezetik át egyik partról a másikra, mely alagutat a folyó medre alatt fogják építeni. Miután pedig előleges számítás szerint is 300-400 vonat fog az alagúton naponként közlekedni, elhatározták, hogy az alagút kettős legyen, külön nyilassal a menő és külön nyílással a jövő vasutak számára. Lehet képzelni, hogy a feladat nem csekély. Már egyes hegyeken keresztül is sok veszélylyel jár az alagut-furás, kivált ott, hol a talaj puha és omlékony. Annál veszélyesebb itt, hol a talaj ebbeli tulajdonságához még az járul, hogy felülről a viz folyton szivárog, és még omlóbbá teszi a talajt. A munka csak is oly módon lehetséges, hogy a mint egy kicsi rész ki van vájva, pléh-burkolattal látják el, hogy a tovább haladás lehetségessé váljék (mint ábránk mutatja), azután pedig betonnal építik ki az egészet." (Fohász: Vasárnapi Ujság 1881. 28. évf. 16. sz. április 17.)