Ismertető szöveg: 2002. JELES MAGYAROK (I.)
200 éve született Kossuth Lajos (1802-1894) és Bolyai János (1802-1860) 100 éve született Illyés Gyula (1902-1983)
50-es ívekben nyomva, egy íven 5 vonalkód.
Ofszetny. 13 : 13 1/4 F. fog.
T.: Dudás László
Névérték: 134,- Ft
Á 2002. márc. 14.-2004. dec. 31.
P 200 000 fog.
4631 4711 134 Ft Bolyai híres tétele, az Appendix vektoros ábrázolása 270,- 170,-
(Forrás: Magyar Posta- és Illetékbélyeg Katalógus)

Bolyai János magyar matematikus, hadnérnök. Bolyai Farkas matematikus (lásd II.9.) fia. Matematika felé irányuló érdeklődése már gyermekéveiben megnyilvánult. Úgy a gimnáziumba, mint 1813- ban a bécsi Hadmérnöki Akadémiára történő felvételi vizsgán, mert rögtön a negyedik évfolyamra vették fel. 1823-ban apjához írt levelelében említette, hogy kidolgozta az úgynevezett hiperbolikus geometriát, az euklideszi párhuzamossági axióma problémáját. Ez időben egybeesett, de egymástól teljesen függetlenül Nyikolaj Ivanovics Lobacsevszkij orosz matematikus (1792-+1856) hasonló térelméletének kidolgozásával. 1825-ben ennek kidolgozott anyagát is megküldte édesapjának. Remekműve az apja Tentamen....című könyvének első kötetében függelékként jelent meg 1932-ben, mely A tér tudománya - latinul Appendix - címmel vált ismertté. Ebben építette fel geometriai rendszerét, az euklideszi geometria általánosítását, melyet abszolút geometriának nevezett. Értékes matematikai műve az 1848-ban készült Válasz, melyben kiépítette a komplex számok elméletét. Átfogó filozófiai rendszerét Üdvtan című munkájában vázolta, melynek befejezéséhez nem maradt sem ereje, sem ideje. Munkássága alapján minden idők egyik legeredetibb gondolkodású matematikusának tartják. A még ma sem teljesen feldolgozott kéziratok anyagában számos korát megelőző gondolat rejlik. Eredményeinek értékét, - melyet kortársai nem méltányoltak - csak fokozza, hogy azokat nehéz anyagi viszonyok, kezdetleges körülmények között, az alkotói munka lehetőségeitől megfosztva, katonai kötelezettségeinek egyidejű teljesítése mellett érte el. Betegen, önmagával meghasonlottan halt meg a XIX. század legnagyobb magyar matematikusa. (Magy.NI.4k.268 o., Larousse 1991.lk.350 o., Új Magy.L.1959.1k.334 o.) (Forrás: Hevesi Erzsébet és Vermes Anna bélyeggyűjteménye (December) http://mek.oszk.hu/10200/10292/)