Normál kép: dec1_08.jpg   Méret: 770x590 Színmélység: 24bit Felbontás: 600dpi
Nagy kép: dec1_08_nagykep.jpg   Méret: 1032x791 Színmélység: 24bit Felbontás: 600dpi
Kattintson az új ablakban való nagyításhoz! 
Click to enlarge it in a new window!

Ismertető szöveg: 1952. MOSZKVA
A Magyar-Szovjet Barátság Hónapja alkalmából
50-es ívekben nyomták
Mélyny. XII - Vj. 12 : 12 1/2 F. fog.
T Füle Mihály
Névérték 1 Ft
Á 1952 febr 20 -1953 márc 31
PM 281 145 fog 10 000
1287 1219 1 Ft Lenin-meuzoleum 180.- 60.-
(Forrás: Magyar Posta- és Illetékbélyeg Katalógus)



Moszkva az Oroszországi Föderáció fővárosa, mely a Moszkva folyó két partján fekszik, a Volga és az Oka folyók között. Területe kb. 1.000 km2, agglomerációs övezetével együtt meghaladja a 13.000 km2-t. A városi lakosság létszáma 1999-ben kb. 8,5 millió volt. Az agglomerációban kb. 12,5 millió ember él. Már Kr. e. III.évezredben lakott volt. A XII-XIII. században fontos kereskedelmi központ. Nevét először a XIV.században említik, alapítását 1147-re teszik. 1156-ban Jurij Dolgorukij herceg építtette az első faerődítményt a város dél-nyugati részén mely a későbbi századok során folyamatos átépítésekkel és bővítésekkel vette fel mai formáját. 1326-tól Oroszország metropolitája ide helyezte át a székhelyét. Akkoriban épült az Uszspenszkij-székesegyház is, majd 1365-ös tűzvész után a Kreml védőfala. A XIV. századtól a moszkvai fejedelemség, a XV.század végétől az orosz állam fővárosa. Ekkor épült a Kreml híres vörös téglafala és a Blagovescsenszkij-székesegyház is. Műemlékei közül az egyik legrégebbi és legszebb építészeti együttese a Kreml, a város központjában. Legszebb részei a XIV-XVI. század folyamán épültek. Jelenleg is kormányzati központ, előtte a Vörös-tér a Lenin-mauzóleummal, ahol ünnepi alkalmakkor a felvonulásokat tartják. Itt épült 1556-60-ban a világszerte ismert hagymakupoláival a Vaszilij Blazsennij-székesegyház is. A Kreml egyik építészeti központja a XVI. századból való híres Ivan Velikij torony. 1571-ben a krími tatárok elfoglalták és felgyújtották a várost. Borisz Fjodorovics Godunov orosz cár (ur.1598-+1605) 1592-ben megkezdett építkezései meghatározták a város ma is létező szerkezetét. A Romanovok hatalomra kerülésével jelentős fejlődésnek indult. 1755-ben Mihail Vasziljevics Lomonoszov (lásd IV.15.) itt alapította az ország első egyetemét. I. Bonaparte Napoleon (lásd V.5.) elleni győzelem után viszonylag hamar helyreállították a rendet és újjáépítették a felégetett városrészeket. Ekkor épült a Nagy Színház, melyet 1776-ban alapítottak és 1780-tól a jelenlegi helyén működik. 1806 óta állami színház és itt mutatták be először az orosz nemzeti opera kiemelkedő alkotásait. A 4.000 nézőt befogadó jelenlegi színházépület 1865-ben készült el Oszip Ivanovics Bove tervei szerint. A XIX. század végére az opera és a balett egyik nemzetközi hírű központja, opera- és balettársulata világhírűvé vált. Operabemutatói, a hagyományos felfogás legjobb példái, balett-tagozata a klasszikus balett mértékadó műhelye. Moszkva a kapitalizálódó Oroszország ipari, pénzügyi és közlekedési központjává vált. Az 1861-es jobbágyfelszabadítás utáni tömeges betelepülés milliós világvárossá avatta. Az ország fővárosává az 1922.december 30-i Szovjetuniót megalapító rendelet tette. 1937-ben épült meg a Moszkva-csatorna 128 km hosszban a város és a Volga között, majd 1952-ben a Volga-Don-csatorna, melyek segítségével 5 tenger felől vált megközelíthetővé 3 kikötő és hajóállomás. 1935-ben adták át a ma már 200 km hosszú, 140 állomással működő metró első szakaszát. 1960-ban kezdett működni a Lumumba Egyetem. A II. világháború alatt a német hadsereg fő ereje a város határáig jutott. Az 1945 utáni újjáépítés az amerikai felhőkarcolós mintát követte. Ilyen a Lomonoszov Egyetem új épülete vagy a Luzsnyiki Stadion. 1991.december 8-án a Szovjetunió megszűnésével egyidejűleg megalakult a Független Államok Közössége. A XX. század történelmi viharai, változásai ellenére gazdasági, kulturális jelentőségét a főváros - Moszkva - változatlanul megőrizte. (Larousse 1991.lk.349 o. Műv.L.1967.3k.385 o., Laroussel992.2k.973 o., Új Magy.L.1961.5k.52 o., MNL.2001.13k.319 o.) (Forrás: Hevesi Erzsébet és Vermes Anna bélyeggyűjteménye (December) http://mek.oszk.hu/10200/10292/)



A Lenin-mauzóleum Vlagyimir Iljics Lenin nyughelye, mely Moszkvában található, a Vörös téren. Lenin bebalzsamozott holttestét 1924 óta lehet megtekinteni a mauzóleumban, melyet Alekszej Szusev tervezett, először fából, később gránitból. (Forrás: Wikipédia)


   Felvétel a kedvencek közé vagy megosztás másokkal/Bookmark or share this page