Képaláírás: A Szent-keresztről nevezett kolostor a csodatevő kuttal Albániában.

Ismertető szöveg: A Mokra Planina egyik délnyugati lejtőjén a prizrendi vilajet közelében fekszik az u. n. kut-ösvény mellett a Szent-Kereszt nevét viselő kis görög kolostor, mely sok történeti ereklyét és emléket tud fölmutatni, de különösen csodatevő tevő kutjáról (Csudeczná dzsezma) ismeretes a lakosság között. A byzanti-román izlésü kolostor földszintje masszív kőfalakból épült, mig a felső rész festői külsejű faalkotmányt mutat. A kolostor nagyobb része azonban egy, képünkön nem látható, áltányszerü épület a meredek hegyoldal déli részén, s csak a templom és melléképülete a csodatevő kúttal koronázza a hegytetőt, hová az ájtatos hivek zarándokolni szoktak.
A képünk előterén látható e kut nagyobb részt sziklába van vágva s kitűnő ivóvizet tartalmaz, melynek, meglehet, némi ásványi vegytartalma is van, a mi az egészségre jó hatású. A kut mélysége mintegy 40, átmérője 4 méter. Vizét vödrökben emelik ki s a viz köré helyezett kő vályúba vezetik a szomjúhozok és nyavalyások számára. A vályú fölött, a tisztaság őreként tizenkét galamb őrképe látható, melyeket a 12 apostol jelképezőinek adnak ki a szerzetesek. A kut, keleti módra, kupolával van födve, s keskeny vágásokon keresztül hat bele a világosság. A szerzetesek büszkén emlegetik, hogy történeti nagynevű emberek, mint nagy Szolimán, Skanderbeg, Ali pasa stb. enyhítették szomjukat e forrásvizéből, sőt azt állítják,hogy haldokló szultánok, e vízből iván, újra meggyógyultak. (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1880. november 28.)