Képaláírás: Korfu.

Ismertető szöveg: Korfu szigetét a középkori byzantiak és törökök nevezték el Korfunak, koryphó görög szótól, mely csúcsot, hegyfokot jelent. Legrégibb neve Drepane - sarló - volt, félholdszerű hosszas alakjától. Némelyek itt keresik a homéri phaeákok földét, de tévesen. A sziget csak később vette föl a Kerkyra nevet. Legrégebb lakói a liburnok, de 730 körül Kr. e. már korinthusiak gyarmatosították. A sziget akkor oly sikerrel űzte a kereskedést, hogy úrrá lett a szigetek és az Adria fölött s Korinth, az anyaváros féltékenységét is felkölté, annyira, hogy nyilt csatára került a dolog a kerkyra- és korintusbeliek között (665 K. e.), melyben a szigetlakók maradtak győztesek. Nevezetes volt az összeütközés, mert a görög históriában följegyzett tengeri csaták között ez vala az első. Később a sziget szinte egyik oka volt a peloponnezusi háború kitörésének, a mikor is az atheneiek mellé sorakozott de a kedvezőtlen politikai viszonyok kimerítették a sziget erejét s csakhamar labdája lön Spárta, Syrakuza, Macedónia, Epirus kényének, mig len 229-ben Róma uralma alá esett s a birodalom ketté osztásakor a keletrómai részhez csatoltatott. A XI. században kétszer esett a normannok kezébe, de a szigetlakók mind a kétszer lerázták magokról az igát. A byzanti birodalom összeomlásakor Korfu a velenczeiek birtokába jutott (1386), kik mint előbástyát a törökök ellen, hatalmasan megerősítették. A törökök, számra 50,000-en 1537-ben kötöttek ki a szigeten s elpusztítván azt, ostrom alá vették erődjét, de egy heti sikertelen vivás után elvonultak. 1716-ban újra kísérletet tettek, de az erődöt akkor se tudták bevenni.
Korfu 1797 óta ugyanabban a sorsban részesült, mint a többi joniai szigetek, s székhelye volt ezek u. n. törvényhozó gyűlésének, valamint a főhatóságoknak s a brit főbiztosságnak is. Egy görög és egy katholikus érsek is székel benne s van egy négy fakultásu egyeteme, melyet Lord Guilford alapított 1810-ben, szép könyvtárral és füvészkerttel, továbbá színháza s néhány tudós és más társasága. Templomai között a görög igen fényes, melyben szent Spiridion tetemei őriztetnek, - de a római katholikus székesegyház is tekintélyes épület. Ezeken fölül még öt katholikus s még több görög templom és kápolna van.
Korfu, a sziget lakossága csaknem kizárólag görög de Korfu, a város lakossága nem görög, hanem jobbára olasz, nyugat-európai és albán. Az ipar nagyon gyengén van képviselve gyár nincs is. De a kereskedés élénk s a korfui kikötőben évenkint 1200-nál több hajó fordul meg, mintegy 50,000 tonna tartalommal. (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1880. október 3.)