Képaláírás: Dr. Carver, a híres czéllövő.

Ismertető szöveg: Carver, mint az előttünk fekvő angol életrajzi adatok bizonyítják, New-York látogatott fürdőjében, Saratogában született, 1840 májusban. De atyja nem sokáig maradt itt határtalan kalandos vágyak által űzetve kivándorolt a prairik pusztaságaiba s Minnesota államban azon a helyen csinált magának egy kunyhót, hol jelenleg Minneopolis város emelkedik s vadászta a rengeteg medvéit és buffalóit. Ilyen kirándulása alkalmával történt, hogy az indiánok földúlták otthonát, felkonczolták nejét, skalpirozták kicsiny leányát, s magával vitték fiát, Frankot, a ki akkor csak négy évet számlált Carver saját vallomásaként 16 esztendőt töltött a vörösbörü indiánok között, kik egy alkalommal majdnem megölték a késükbe került fehérek pártfogása miatt, de ő saját javára használta babonás előítéleteiket s megszabadult. Egy, az indiánok által lefoglalt lövegszállitmány, már gyermekkorában alkalmat szolgáltatott neki arra, hogy a golyóval való lövésben is gyakorolja magát, miután nyíllal már jobban talált, mint az indiánok legügyesebbjei.
Húsz éves korában odahagyta a nomád indiánokat, kunyhót épített magának, mint atyja, szilaj lovakon vágtatta be a prairiket, harcz és háborút üzent a vidék minden bölényének, medvéjének és indiánjának. Az utóbbiaknak elkeseredett ellensége volt családja kiirtásáért s félelmét képezte biztos lövése által. Azt hitték, hogy az ügyesség, melylyel iszonyú távolból lelőtte a lovast és lovat oly gyorsan egymásután, miszerint a lövés csak egynek látszott : nem embertől származott s "the evil spirit", a rossz szellem nevét adták neki. Két, általa az indiánok kezéből kiszabadított fehér gyermek, érintkezésbe hozta őt ismét a czivilizált világgal, s Wisconsinban letelepedett. (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1880. augusztus 29.)