Képaláírás: Kandahár vára, a főkapuval.

Ismertető szöveg: Kandahar Afghanisztán délnyugati részének legjelentékenyebb városa, melynek közelében a nevezetes ütközet történt, az utóbbi időkben az angol hadi működések főszékhelye volt. E város Közép-Ázsia egyik legjelentékenyebb kereskedő helye, Herat és Kabul között is középállomást képez s mintegy 60,000 lakosa van. Bazárjai négy széles utczát vesznek igénybe, melyek a várost csaknem négy egyenlő részre osztják s mindannyihoz egy-egy kapu vezet. A város fölött magas dombon áll egy erős fellegvár, hajdan fejedelmek laka, ma a megvert angol sereg menedékhelye, miért közelebb valószinüleg erős ostromot kellend kiállania.
A város körül az Argandab folyóig, melyen tul homokpuszta terül el, igen termékeny s gondosan csatornázott vidék van, telve gyümölcsösökkel, szőlőkertekkel, melyek közt az egymást sürüen követő falvak s városok néha valóban festőinek mondható vidéken vannak elszórva. Különösen a nagy Helmund folyó felé vezető uton, a két hegysor által határolt völgyben vannak szép festői helyek. Ezek közé tartozik Kusk-i-Nakhud is, mintegy ötven angol mértföldnyire Kandahartól, hol a július 27-ki ütközet történt. A hegyláncz e helyen kissé emelkedik, egyes dombjai meredekek, ugy hogy a természet maga is már erőddé alakította, miért magok az afghánok is Kandahar kulcsának tekintik e helyet. Egyik oldalon kopasz sziklák vannak s mellettök vörös homok, másik részén a dombok alján s oldalán termékeny a föld s kerítésekkel övedzett szőllökertek s majorok teszik változatossá a képet. Az egész völgy csatornákkal van elhálózva s az afghánok szükség esetén néhány óra alatt tengert tudnak alkotni belőle. A völgy jobb közepén egy muzulmán szent sírja áll s mellette nagy szőlős kert, melyet a sirt őrző fakir ápol. E hely igen jelentékeny pont, három nagy cziprusfája mértföldekre látszik el s a fölötte álló dombon még ott áll egy vár romja, mely a néző figyelmét azonnal megragadja.
(Forrás: Vasárnapi Ujság, 1880. augusztus 15.)