Képaláírás: Az új angol kormány tagjai.
Grant-Duff, Playfair, Morley, Brassey, Mundella, Holms, Sydney, Cork, Dilke, James, Adam, Shaw-Lefevre, Dobson, Chamberlain, Gladstone, Bipon, Forster, Kimberley, Selborne, Argyll herczeg, Childers, Fawcett, Northrook, Granville, Hartington, Vernon-Harcourt, Bright, Westminster herczeg.

Ismertető szöveg: Hartington marquis, Gladstone visszalépése után a whig párt vezére volt, s igy őt illette volna meg a párt vezetése ma is.
Eajta kivül e hagyományos iskola képviselői még: Granville lord, a külügyminiszter, Selborne lord, a lord-kanczellár, ki, mint Boundell Palmer, kitűnő jogász hírében állott Argyll herczeg, a legnagyobb skót uradalmak egyikének tulajdonosa Lord Spencer, ki irlandi kormányzósága alatt ügyes adminisztrátornak mutatta magát, és Lord Northbrook, ki az admiralitás első lordja lett.
első lordja lett. A kabinet többi tagjai a mérsékelt liberálokhoz tartoznak. Ezek közt legkitűnőbb alak Forster, az irlandi titkár.
Sir William Harcourt, a belügyminiszter, inkább filozófiai irányú ember, és ugy ő, mint Childers, a hadügyminiszter, főleg irodalmi működés által vonták magokra a közfigyelmet Dodson, a helyi kormánytartás elnöke, állítólag legjobban ismeri a parliamenti viszonyokat és jeles adminisztráló tehetség hírében áll, mintegy félévig volt pénzügyi államtitkár.
Két tagja van a kabinetnek a radikális árnyalatból. Az egyik John Bright, Lancaster kanczellárja, kinek voltaképen nincsen administrativ teendője.
A radikál irány másik hive, a kereskedelmi tanács elnöke: J. Chamberlain.
A kabinet tagjain kivülmégmás 14 uj dignitarius arczképét mutatjuk be. Ezen dignitaríusok vagy udvari méltóságok, mint lord Sidney, Cork gróf és Westminster herczeg, a dúsgazdag főúr, kinek évenként több, mint egy millió forint jövedelme van csupán földbérletekből vagy államtitkárok, mint Holms, Mundella (ez utóbbi igen sok gyakorlatias kísérletet tett a tőke és munka közt fenforgó ellentétek kibékítésére, különösen választott bírósági eljárásai által), Lyon Playfair, Edinburgh tudós tanára s a nőemanczipáczió hive, Grant Duff, ki már korábban is tett becses szolgálatokat, Adam, Shaw-Lefevre, a háznak köztiszteletben álló alakja, Morley gróf Sir Henry James, a főügyész és T. Brassey, a hires vasúti vállalkozó fia, ki a világ minden részén (hazánkban is az első. erdélyi vasútnál) részt vett a vasúti munkákban, s kinek fia a munkabérekről igen kitűnő művet irt.
Két különösen feltűnő radikális alak jutott be ezen utóbbiak közt is a korona tanácsába. Az egyik Sir Charles Dilke, külügyi államtitkár, hosszú évek óta Chelsea-nek, London egyik külvárosának képviselője.
A másik Henry Fawcett, Cambridge tudós tanára.
Lord Ripon, India uj alkirálya Lord Lytton helyett.
(Forrás: Vasárnapi Ujság, 1880. május 30.)