Képaláírás: A királyi korona és a koronázási jelvények.

Ismertető szöveg: Három aranypánt képezi a korona alkatrészeit. Az 1-ső pánt kerek abroncs, mely a fejet körülveszi, 6 cm. 5 mm. széles (vagy magas) s ez az ujabb rész, mert a XI. századból való és bizánti munka, s e rész görög koronának is neveztetik, mert ezt Dukas Mihály küldötte I. Gejzának 1072-ben. A II-ik és III-ik keresztben egymásra hajló, 5 cm. széles pánt alkotja a korona főrészét, a II-ik a homlok közepétől a fej hátulsó részéig, a III-ik a fej egyik oldalától (egyik fültől) a másikig hajlik, s a két pánt négy vége az abroncshoz (az I-ső pánthoz) van szegezve. E felső rész római vagy latin koronának mondatik, mert ezt küldte Szilveszter pápa I. István királyunknak a X. század végén. A bizánti rész szent képekkel és jókora drágakövekkel van ékesítve, még pedig fölváltva egy kép (valamelyik szent s azután maga Dukas és Gejza képe) s egy drágakő, melyek közt meglepők az á jour készített áttetsző zománczdarabok. A képek pedig szines zománczozással vannak előállítva, kék, zöld, piros, testszin, fehér, fekete színekben és görög föliratokkal. A római rész is képekkel van diszitve, s rajta az idvezitő (Salvator) és nyolcz apostol képe látható latin föliratokkal. A római rész aranya finomabb és szebb mint a görög részé, ellenben a zománczban a bizanti mutatkozik finomabbnak, s mintha az idö hatásának is jobban ellent tudna állani. A sok százados elzárás s más viszontagság miatt is a drágakövek fénye meglankadt, (gyémánt egy sincs a koronán), legépebben tartják magokat a sötét (vérpiros) és világos (rózsaszín) rubinok (régies magyar nyelven : bálézsos kövek), aztán a zafírok egy része, de a másféle kövek, ametisztek stb., tűzőket, fenyőket vesztették, valamint a szép nagy és kisebb gyöngyszemek s elhalaványultak. A korona tetején van egy kis gomboskereszt, ugy látszik, ujabb mü s aranya is más szinü mint akár a római, akár a görög koronáé. (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1880. május 16.)