Képaláírás: Kossuth, íróasztala mellett-

Ismertető szöveg: Udvardi és kossuthfalvi Kossuth Lajos (Monok, 1802. szeptember 19. -Torino, 1894. március 20.) magyar államférfi, a Batthyány-kormány pénzügyminisztere, a Honvédelmi Bizottmány elnöke, Magyarország kormányzó-elnöke. A nemzeti függetlenségért, a rendi kiváltságok felszámolásáért s a polgári szabadságjogok biztosításáért vívott 19. századi küzdelem egyik legnagyobb alakja, a magyar szabadságharc szellemi vezére. Máig egyike azoknak, akik a magyar nép emlékezetében leginkább megtestesítik az 1848 - 1849-es forradalmat és szabadságharcot, Széchenyivel és Petőfivel együtt. (Forrás: Wikipédia)

A szoba fekvése, ablakából az elragadó kilátás a távoli Alpesekre lebilincselő. Hogy Kossuth ezt a helyet választotta állandó remeteségének, mutatja rendkívüli fogékonyságát a természet szépségei iránt. Iratai megjelent első kötetének vannak egyes helyei, - nejéhez irt leveleiben, - melyekben elragadtatásának ad kifejezést egyes vidékek szépsége fölött.
Kossuth íróasztala mögött ott látszik kagyló-és őslénytani gyűjteménye, mellette pedig a sokat emlegetett herbárium, egy valódi tudományos kincs, melyet Kossuth a saját kezével gyűjtött, olykor napokig barangolva az Alpesek meredekein, maga szárított különös gonddal, maga osztályozott, följegyezve mindegyiknek latin és magyar nevét. Nem egy van közte, melynek elnevezésénél ő maga fogadott keresztapaságot az ilyenek bizonyára jól lesznek elnevezve s nevök polgárjogot nyerend a magyar botanikában.
Ott láthatók a Kossuth csillagászati eszközei is. Kivált annak előtte nagy szenvedélylyel üzte a csillagászatot s szép derült estéken egészen belemélyedt atermészet e véghetetlen világába. Elvezet hallani, ha Kossuth a csillagokról beszél. A költészet tüzétől ragyogóvá tett tudomány az, mely ilyenkor ajkairól hangzik.
(Forrás: Vasárnapi Ujság, 1880. május 2.)