Képaláírás: Gróf Pejacsevich László.

Ismertető szöveg: Született 1824. ápril 5-én. Atyja gróf Pejacsevich Ferdinánd, a grófságot szerző Józsefnek unokája, anyja Jobbaházi Dőry Mária volt. Tanulmányait kitünö sikerrel elvégezvén, 1842-ben az akkori szokás szerint megyei szolgálatba lépett és Verőczemegyének eleve tiszteletbeli al-, majd főjegyzőjévé lett s ez állasában ügyességének és tehetségének annyi jelét adta, hogy 1845 decz. 2-án a báni tábla birájának neveztetett ki.
1852-ben közhasznu tevékenységéért a Lipót-rend kiskeresztjét nyerte, 1855-ben cs. k. kamarássá lett.
Midőn 1860-ban az alkotmányos élet ismét megnyílt, és szőnyegre került a Magyarországgal való unió: Pejacsevich László nem csatlakozott azon határozottan magyar-barát töredékhez, mely 1861-ben gr. Erdődy Jánossal és JankovichGyulával a közjogi kapcsolatot megszakító 1861 : 42-iki horvát törvényczikk ellen tiltakozott, és 1868-ban egy időre b. Rauch Levinnel, mint bánnal, a társországokban kormányra jutott hanem inkább közvetítő állást foglalt, melyben az úgynevezett nemzeti párt bizalmát megnyerte, a nélkül, hogy a magyar pártét elvesztette volna. A Magyarországgal való kapcsolatnak egyébiránt barátja lévén, mint a kiegyezésre kiküldött regnikoláris bizottságnak tagja igen sokat tett, hogy a kiegyezés végre 1869-ben létrejöjjön. Ez érdemeiért a vaskorona-rend I. osztályát nyerte és valóságos belső titkos tanácsossá lett.
Folyó évi február 21-én ö felsége kinevezte a leköszönt Mazuranics helyébe a társországok bánjává. (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1880. márczius 7.)