Képaláírás: A Thurzó-síremlékek Lőcsén: Thurzó János. 1508.

Ismertető szöveg: Thurzó János (Lőcse, 1437. április 30. - Nagybánya, 1508. október 10.) vállalkozó, körmöci főkamaragróf (1496-1507). (Forrás: Wikipédia)

Thurzó János, a magyar bányászatnak úgyszólván megteremtője, krakkói polgármester korában, György fiával együtt 1490-ben örök áron megszerzé Corvin János felvidéki bányáit. E birtok lön a Thurzó nemzetség későbbi dusgazdagságának alapja. Thurzó János ugyanis, közönséges munkás álruhájába öltözve, Velenczében eltanulta az érczválasztásnak, a köztársaság műhelyeiben legnagyobb titokban tartott finomabb módját. Ebbeli ismereteit saját bányáiban nagyszerűleg érvényesíté. Azelőtt az érczet olvasztás és elválasztás végett ki kellett vinni az országból ő azonban, 1496-ban Ulászlótól engedelmet nyervén olvasztók állítására, azt a munkát idehaza végezte. Már ez, maga, kivált a korhoz merve, oly ismeret hogy az, a ki egy egész országban legelőször sajátította el, megérdemlé, hogy első legyen anyagi tekintetben hazájában.
A Thurzó-család a lőcsei. sz.-Jakabról nevezett parokhialis egyházat családi sírboltul használta. E templom keresztelő kápolnájában emelkedik Thurzó János vörösmárvány, dombormivű síremléke. Pánczélos vitéz jobbjában lobogót tart, bal keze egyenes kardot szorit csípőjéhez, lábai oroszlánon nyugszanak, mely mellett czimerén: növekedő oroszlán és három ötszirmu rózsa. (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1880. január 4.)