Normál kép: spider_54598.jpg   Méret: 770x578 Színmélység: 24bit Felbontás: 72dpi
Nagy kép: spider_54598_nagykep.jpg   Méret: 3648x2736 Színmélység: 24bit Felbontás: ismeretlen
Kattintson az új ablakban való nagyításhoz! 
Click to enlarge it in a new window!

Ismertető szöveg: A viráglakó karolópók (Misumena vatia) a karolópókfélék (Thomisidae) családjába tartozó pókfaj. Az északi félteke lakója, Európában Izland kivételével mindenfelé megtalálható. Napsütötte réteken, virágos kertekben, erdőszegélyeken fordul elő; kedveli az aranyvessző-fajokat (Solidago spp.). A virágokra szálló vagy lépkedő rovarok ragadozói. Mivel gyakori zsákmányállata a házi méh, ezért az egyedüli magyarországi pókfaj, amit kártevőként tartanak számon. Erős ivari dimorfizmus jellemzi őket: a nőstény 8-10 mm, a hím mindössze 3-4 mm hosszú. A fejtor és a potroh széles, kerekded, dorzoventrálisan kissé lapított. Az apró szemek a fejtor elülső peremén, két sorban állnak. A karolópókfélékre jellemző módon az első két pár láb hosszabb a harmadik és a negyedik párnál. A hímek lábai arányaiban hosszabbak, a potroh alakja elnyújtott, nem kiszélesedő, mint a nőstényeknél. A rájuk jellemző várakozó testtartásban lábait széttárja, ilyenkor elnyújtott ellipszisbe lehet alakját rajzolni. A faj színe, mintázata igen változatos lehet. Az alapszín többnyire fehér, lilás vagy szürkés erezettséggel. A fejtor szélein sötétebb sáv figyelhető meg, ami a fejtor oldalaira is lehúzódik. A potroh háti oldala leggyakrabban egyszínű, a hát és az oldal peremén gyakran piros, szakadozott sáv követi a potroh hátrafelé háromszög alakban kiszélesedő alakját. Előfordul, hogy a potroh felszínén, a középvonallal és a potrohszéllel párhuzamosan is végigfut egy halvány piros sáv. A nőstények alapszíne sárga is lehet, a mintázat akkor is hasonlóan alakul. A hímek fejtora és első két pár lába egészen sötét, akár fekete, potrohuk a fehér-sárga közötti palettán mozog, mintázatukban a piros középsáv fejlett. Színváltoztatásra képesek, ezt folyékony sárga festékanyag kiválasztásával érik el. A fehér színű virágon található pókok pigmentje mélyebb rétegekbe szállítódik, így a belső, fehér guaninnal telt mirigyek válnak láthatóvá. A sárga színre való átállás hosszabb időt vesz igénybe, mivel ilyenkor először a sárga festékanyag termelésére van szükség. A virághoz (pl. aranyvessző) alkalmazkodott színű pók emberi szemmel nehezen észrevehető. A színváltás fehérből sárgába 10-25 napig, a fordított irányba mintegy 6 napig tart. A sárga festékanyag kinureninből és 3-hidroxikinureninből áll. Virágokon élve ragadozó életmódot folytatnak, az oda szálló vagy mászó rovarokat fogyasztják. Nyár elején párzanak. A jóval kisebb méretű hímek virágról virágra mászva keresik a nőstényeket, ami nem veszélytelen, ezért gyakran látni egy vagy több lábát elvesztett hím példányt. Ha megtalálja a nőstényt, a feje fölött a potrohához (opisthosoma) mászva, tapogatólábait (pedipalpus) beillesztve megtermékenyíti a nőstényt. A selymes kokonokat a virágtól távol rejti el. A kis pókok őszre elérik az 5 mm-es méretet, a telet a talajon töltik. Utolsó vedlésük a következő év májusában van. (Forrás: Wikipédia)


   Felvétel a kedvencek közé vagy megosztás másokkal/Bookmark or share this page