Ismertető szöveg: "Spanyol rohamgát, 23 drb könnyű lándsából összeállítva. Az egyes lándsák csúcsa 13-14 ctm. hosszú, középen bordás és két 30 ctm. nagyságú vasfül segélyével van a bükkfa-rúdhoz erősítve. A rúd maga két részre osztott; felső része 76 ctmnyi hosszúságban vastagabb, azon alul pedig 86 ctm.-re vékonyabb és végén 9 ctm.-eres hegyes vastokkal van ellátva. A vékonyabb rész felső végén, a vastagabb résztől mintegy 9 ctm.-re egy 1,5 ctm. nagyságú kis vascsap van beerősítve, míg a vastagabb részén a csúcstól 35 ctm.-nyire egy vashorog van becsavarva, a melyet a puskák megtámasztására használtak. A most leírt lándsákat szükség esetén, a lovasság elleni védelem alkalmával vagy táborozásnál egy 3 m. 75 ctm. hosszú, 9 ctm. vastag gerendába dugták, akként, hogy azok egymást keresztezték s ezáltal egy felállítható gátat képeztek. A gerenda rendesen huszonhárom lándsára volt berendezve megfelelő vastagságú fúratok által, a melyek az egyik oldalon kiszélesedtek, úgy, hogy a lándsák kis vascsapja befért a túrátokba, belül pedig vájattal voltak ellátva, a melybe a csap egy fordulat által beilleszkedett, a mi által az egész nagyobb támasztékot és ellenállási erőt nyert. A lándsáknak voltaképen hármas rendeltetésük volt: Könnyű lándsa gyanánt szerepeltek a gyalogság fegyverei között, másodszor a puskának támvillául szolgáltak a lövésnél, harmadszor táborozás és lovasrohamok ellen gátat készítettek belőlük. A gerenda egyik végén erős gamó, a másik végén pedig vasgyűrű van beerősítve. Ezáltal több gátat lehetett egymásba kapcsolni és így a tábornak egy nagy részét bekeríteni.
A spanyol rohamgátat, a melyet különösen a török háborúkban használtak még a xviii. század elején is a gyalogcsapatoknál s minden zászlóalj egy-egy szekérrel vitte magával a gáthoz szükséges gerendákat, a melyeket az ütközet előtt, ha az ellenségnek gyorsan gátat kellett vetni, két-két ember vitt a két végénél fogva a csapat előtt.
(Lásd rajzát és ismertetését dr. Frilz Pichler: Das Landes-Zeug- haus in Graz, 104. és 149. lap. XXXI. tábla, 11. ábra és XLIII. tábla.) XVII. század. "
(Forrás: https://mek.oszk.hu/11800/11889/pdf/11889_2.pdf)