Képaláírás: Rupp Jakab

Ismertető szöveg: "Voltak a kamarai levéltár tisztviselői között kitűnő hivatalnokok mint Szigetváry, Neymeyer, Besze, Finánczy, Geryay stb., de a levéltári anyagnak magyar történelmi czélok tekintetében vett rendszeres földoldogozását Rupp Jakab kísérletté meg legelőször. Czech is, a kincstári levéltár e jeles igazgatója, sokat adott ki, de leginkább oklevéltant szempontból Rupp negyven évi szolgálata alatt, ha hivatalos teendői nem foglalták el idejét, folyton munkálkodott, kivonatozott, összeveté a nyomtatott kútfőkkel. Hivatalos pályája, tekintve a régebbi fokozatos előléptetési rendszert, nem valami fényes. Gyakornokból segéddé, akczisztává, aztán kanczellistává, írnokká, majd indikanssá, sorjegyzővé, 1858-ben első osztályú regestranssá, lajstromozóvá lépett elő. A mi tudományos működését illeti, Rupp legkiválóbb érdemeket szerzett magának a hazai éremtudomány körében, figyelemre méltó anyagot gyűjtött össze a hazai történetírás czéljaira s mint helyrajziró jelentős nevet vívott ki." (Forrás: Vasárnapi Ujság 1879. 26. évf. 52. sz. deczember 28.)

Rupp Jakab Weszerle József nyomdokain haladva 1841-ben Pesten, a Királyi Egyetemi Nyomda kiadásában megjelentette az Árpád-kori magyar pénzek ismertetését latin és magyar nyelven Magyarország 1841-ig ismeretes pénzei lerajzolva, történeti és pénztudományi kútfők után megmagyarázva (Numi Hungariae hactenus cogniti, Periodus Arpadiana) címen, könyve elején felsorolva a magyar numizmatikával kapcsolatos irodalmi forrásmunkákat, a magyar anyagot tartalmazó nagyobb éremgyüjtemények és gyűjtők névsorát, 1846-ban pedig kiadta munkájának 2. részét, amelyben a vegyesházi királyok korának pénzeit ismertette. A latin nyelven írt munkát Érdy János fordította le magyar nyelvre. (Forrás:wikipedia)