Képaláírás: Lauka Gusztáv

Ismertető szöveg: Apja uradalmi főmérnök volt a Károlyi grófoknál, vele Erdődre került. Középiskoláit Kassán, Nagykárolyban és Szatmáron, a bölcseletet és jogot Pesten és Máramaroszigeten végezte. 1838-ban a Figyelmezőbe írt névtelenül kritikákat ugyanabban az évben az árvíztől elöntött Pestről apjához Erdődre menekült. Apja kívánságára a gazdatiszti pályára lépett és 1838. július 1-jétől írnok lett az erdődi uradalomnál. 1840-ben otthagyta állását és Pestre ment, ahol Kovacsóczy Mihály, a Közlemények szerkesztője magához vette segédszerkesztőnek. Összeköttetései révén 1841-ben akadémiai írnok lett. Ekkor már több lapnak is dolgozott. 1847-ben Pozsonyban az országgyűlési ellenzék egyik jegyzője, 1848-ban a honvédelmi bizottmány jegyzője, 1849-ben Debrecenben a belügyminisztérium titkára volt. (Forrás: Wikipédia)

"Irói munkássága, úgyszólván egy perczig sem szünetelt. Elbeszélései egyre sűrűbben jelentek meg a lapok s évkönyvek hasábjain s nem keletkezett szépirodalmi vállalat, mely Lauka tollát nélkülözni akarta volna. A magyar társasélet, kivált a falusi és kisvárosi középrend mulatságos alakjai, nevetséges oldalai s különősen frivol helyzetei, eleven és élezés I tollrajzolót találtak benne. Verset aránylag kevesebbet irt ez időben, de néhány jelest is. Humoros spanyol románczaival uj genret hozott be de az érzelmes románcz nemében is alkotott egy pár feltűnő szépet s becseset. Meghalt az ifjú lány virágvasárnapon kezdetű románcza azon ritka költemények közé tartozik, melyek olykor egy kisebb rendű költő nevét is fentartják, holott egyéb müvei s nála talán többre tartott kortársaiéi is rég feledékenységbe merültek." (Forrás: Vasárnapi Ujság 1879. 26. évf. 45. sz. november 9.)