Képaláírás: Sir Rowland Hill
Ismertető szöveg: "Hill tehát arra a gondolatra jött, hogy a postai vitelbért le kellene szállítani, oly módon, hogy minden levélért, bármely részébe szól is az országnak, egy penny fizettessék, holott azelőtt a távolság aránya szerint emelkedett a szállítási díj. Postareform czim alatt egy röpiratban gyűjtötte össze számításait s azok indokolását. E röpiratot aztán, melyben a kezelés könnyebbé tétele végett a postabélyegek és a levélgyűjtő szekrények behozatalát is ajánlotta, közzé is tette.
Mi, kik akkor növekedtünk, mikor e reformtervek már valósággá váltak, nem találjuk azokat oly nagy jelentőségüeknek. De nem így volt az hajdan, mikor még minden egyes levélért a házba jött a levélhordó, jelentékeny összeget, Amerikába szóló levélért egész kis vagyont vivén el a levél Írójától. Az angol közönség csakhamar nagy érdeklődést mutatott a Hill eszméi iránt s akczióra készült azok életbeléptetésére. De az angol főpostaigazgató még elolvasásra se méltatta a szegény néptanító röpiratát s a szakemberek kicsinylőleg nyilatkoztak róla, mint éretlen, bohó s az államra kárral járó tervről."
(Forrás: Vasárnapi Ujság 1879. 26. évf. 44. sz. november 2.)
A posta természetesen küzdött a válságból való kilábalásért, egyre többen sürgették a posta reformját, az ügy még a brit parlament különbizottsága elé is került. A legígéretesebbnek a falusi tanítóból lett főtisztviselő, Rowland Hill (1795-1879) terve bizonyult, amelyet már 1823-ban kidolgozott. A javaslat szerint ne a címzett, hanem a feladó fizesse a kézbesítés díját, előre. Továbbá drasztikusan egyszerűsíteni kell a díjszabási rendszert, és megfizethetővé csökkenteni a díjakat. 1839 nyarán kísérletképpen bevezették a távolságtól független 2 pennys díjszabást, majd 1840. január 10-én áttértek az 1 pennys díjra. A reform annyira eredményesnek bizonyult, hogy a kormány a reform további gyakorlati lépéseinek kidolgozásával Hillt bízta meg. Bár a távolságtól független kézbesítési díj Nagy-Britanniában és még számos további országban is újdonságnak számított, Báthory István lengyel király már 1583-ban rendeletben írta elő, hogy a levelekért, tekintet nélkül a címzett lakhelyére, négy lengyel garas fizetendő. (Forrás: Wikipédia)
|