Normál kép: 569_698_pix_Oldal_21_Kep_0001.jpg   Méret: 770x867 Színmélység: 24bit Felbontás: 199dpi
Nagy kép: 569_698_pix_Oldal_21_Kep_0001_nagykep.jpg   Méret: 880x991 Színmélység: 24bit Felbontás: 199dpi
Kattintson az új ablakban való nagyításhoz! 
Click to enlarge it in a new window!

Képaláírás: Kállay Béni

Ismertető szöveg: "A Kállay-nemzetség a leghatalmasabb ős-nemes családok közé tartózott. Nem csak ősi fészke, Nagy-Kálló, nem csak egész Szabolcs, az egész ország tele van ma is Kállayakkal. De annyival érthetőbb, hogy a Kállay-familia uradalmai nagyrészt elúsztak a századok árjával. Kállay Béni azon kevesek közül való, kik még birják az ősi vagyont. Az ő kezén vannak még azok a Brankovics-uradalmak is, melyeket Mátyás király a megnótázott szerb despotától elkobozva, annak a Kállaynak adományozott, akinek a család azt is köszöni, hogy ama kevesek egyike, melyek az ősmagyar sárkányrendnek jelvényével, szárnyas kígyóval körítve viselhetik czimerüket. De Kállay Báni sem jött ezekkel a birtokokkal a világra. Nagy részük zálogban volt, és úgy pörölte vissza, részint kora özvegységre jutott édes anyja, egy régi módi magyar dáma, több egyszerűséggel, férfias erélylyel, szívnek és elmének alaposabb műveltségével, mint a mennyit ma rendesen találni lehet részint egészen fiatal ember korában ő maga. Jövedelmét 30,000 frtra mondják lehet több, lehet kevesebb de mindenesetre nagyon rendes és egyenletes, mert angol rendszer szerint bérben van minden Kállay maga csak annyiban gazdálkodott, a mennyiben mint fiatal ember a maga kezével megpróbált mindent, kapálástól, kaszálástól, zsákhordástól egész egy gulya megitatásáig, és igyekezett mindezt arra a virtuozitásra vinni, mint a minőre a vívást, lövést, lovaglást vitte." (Forrás: Vasárnapi Ujság 1879. 26. évf. 41. sz. október 12.)



Az 1867. évi kiegyezést követően gróf Andrássy Gyula miniszterelnök javaslatára került a közös külügyminisztériumba. 1868 és 1875 között az Osztrák-Magyar Monarchia belgrádi főkonzuljaként és diplomáciai ügyvivőjeként teljesített szolgálatot. 1875 és 1878 között országgyűlési képviselő a Szabadelvű Párt színeiben, ahol a bel- és gazdaságpolitikában Sennyey Pál, míg a külpolitikában Andrássy Gyula irányvonalát támogatta. A Kelet Népe politikai napilap felelős szerkesztője 1876-ban. Az 1877-1878. évi orosz-török háború kirobbanása kapcsán elfoglalt álláspontja a konzervatív pártfeleitől való végleges eltávolodáshoz vezetett. 1879-ben, visszatérve a közös külügyminisztériumba, osztályfőnök, majd rendkívüli követi és meghatalmazott miniszteri címmel és jelleggel felruházott képviselő volt az európai kelet-ruméliai bizottságnál. 1881-ben a minisztérium tényleges vezetését látta el, így ő írta alá az első osztrák-magyar-olasz szövetségi szerződést. (Forrás:wikipedia)


   Felvétel a kedvencek közé vagy megosztás másokkal/Bookmark or share this page