Képaláírás: III. Thurzó György és neje Fugger Anna

Ismertető szöveg: "A képviselőházban ékesszólása által tűnt ki különösen elnöki megnyitó beszédei - a pártok gyakran választanak elnököket - mindig határozottság és mérséklet által tűntek ki. A régi hires törvényszéki szónokok fajtájából való ember, de a ki határozottan több a szónoknál: államférfiúi minőségekkel is bir. Dufaure helyét nem is lesz könnyű betölteni. A franczia parliamenti gyakorlat a Sprechminiszter bizonyos válfajává tette a pecsétőrt, a kinek akarva nem akarva védelmezni kell a kormány eljárását, s a mi Dufaure nagy tikintélyének sikerült: bizony súlyos próbára teheti utódjának képességeit." (Forrás: Vasárnapi Ujság 1879. 26. évf. 10. sz. márczius 9.)

1499-ben szerződést kötöttek a Fuggerek és a Thurzók: miután Thurzó János és fia, György Magyarország felséges királyától bérbe vették Körmöcbánya kamaráját, amiért nevezettek, a Királyi Felségnek ez ügyben kiállított pecsétes írása értelmében, az említett négy esztendőben évente 14000 forintot tartoznak fizetni, a kamarának minden nyereségét és veszteségét egyenlő arányban fogjuk élvezni, illetve elszenvedni. A magyarországi réz- és ezüstkivitel teljes egészében a vállalkozás kezeibe került, mindehhez nagyon jelentős, irányító befolyást szereztek a magyar pénzverésben. 1500-ban a király örök időkre elengedte nekik a bányaurburát. A Fugger-Thurzó vállalkozás az 1520-as évek közepéig állt fenn. A Thurzók nevéhez köthető a nagyon fontos pénzverési változás is: 1503-tól ugyanis a magyar forgalmi pénzeken föltüntették a verési évet. (Forrás:wikipédia)