Képaláírás: Képek Görögországból.
Manioták.

Ismertető szöveg: A Mania nevű kis görög tartomány alig 20 mérföld hosszú és 7 mérföld széles kicsinyke hegyes vidék, a tengerbe nyúló Dél-Görögország három ágának középsőjén terül el. Lakói maniota néven nemcsak az idegenek, hanem görögök előtt is rendkívüli hirben állanak. A manioták félvad állapotban s századok óta megőrzött erkölcsökben élnek. Némelyek a pelazgok, mások a spártaiak maradékainak tartják; az utóbbi nézet valószínűbb. A manioták hegyekkel körülzárt tartományukban a művelődés elől teljesen el vannak szigetelve. Hegyeik olyan erős védül szolgálnak nekik, hogy azt még egyetlen ellenség sem lépte át. A törökök hatalmukba ejtették Moreát, de a manioták hegyeit át nem léphették. Megelégedtek a törökök a maniotákra kirótt adóval, melyet ezek azonban csak akkor fizettek, ha kedvük volt, a nélkül, hogy a törökök annak meg nem fizetéseért megtorlásra gondoltak volna. A manioták ma is független és ősi kormányformával birnak. Családokra vannak osztva s a család idősebb tagja ura, birája a család tagjainak. A hübérrendszer honos a manioták között. Minden községnek van egy kapitánya, egy előkelő családból származott fő­ ember, kinek a manioták engedelmességgel tartoznak. A Görögországban uralkodó törvényeket ők semmibe sem veszik, nekik kiváltságos törvé­nyeik vannak.
De vannak a maniotáknak erényeik is. Ilyen a vendégszeretet, a szó szentsége (ezzel a többi görögök nem dicsekedhetnek), a lovagiasság. A hegyeikben utazó idegent, ha valamely kapitány ajánló levelével lép hozzájuk, mindennel ellátják és pénzt nem fogadnak el érte.
(Forrás: Vasárnapi Ujság, 1878. július 14.)