Képaláírás: A Műcsarnok a Sugár-uton.

Ismertető szöveg: 1863 tavaszán történt, hogy több buzgó hazafi törekvésének végre sikerült megalakítani a képzőművészetek országos társulatát, melyeknek nálunk ezelőtt is voltak hivatott mivelöi, de csak olyatén módon, mint egykor színművészetünknek: szórványosan, elzüllve, közös kapocs és középpont nélkül. E központot megalkotni volt a szövetkezés czélja, s gróf Andrássy Gyula volt első elnöke.
1875. ápril 15-én történt meg az első kapavágás, június 26-án tétetett le a sarokkő, s szept. 26-án már megkezdődött a födél felrakása.
A belső díszítési stucco-munkákat 30,000 frtért Kéler Napóleon építész, a festést Láng Adolf vállalta el 20,000 frtért.
Ez alatt fölépült a műcsarnok szomszédságában az országos mintarajztanoda palotája, a műcsarnokéval összehangzó ízlésben, ugy hogy e kettő a sugárútnak már eddig is a legnemesebb stylü épületcsoportját képezi. A műcsarnok olasz renaissance stylben épült, mint a mely a modern szükségletnek leginkább megfelel, nagy és egyszerű alakzatokat nyújt s azonkívül, hogy alkalmas disz és pompa kifejtésére, mai időben a nyilvános épületeknél leginkább megszokott. Az épület kívülről, homlokzati oszlopsorával, három kapujával s nagy ablakaival tetszetős a szemnek, belső diszitése oly fényes és ízléses, hogy a legmagasabb mű-igényeknek is megfelel. Különösen meglepő szép a lépcsőház, melyet szines márvány- és porphyr stucco-oszlopokon nyugvó boltozat s tojásdad kupola borit, folytatást nyerve az emeleti előcsarnok sikboltozatában.
Az épület alsó helyiségeit a lépcsőkön és üveges folyosókon kivül műipar-muzeum, vagy is hivatalos nevén: "a nemzeti múzeum müipari osztálya" foglalja el három teremmel. Erre következik a félemelet, mely szintén az iparmu-zeumé, öt kiállítási és egy rajzteremmel. Végre az emeleten van a tulajdonképi a műcsarnok, három irodával, hét kiállítási teremmel, és a választmány számára berendezett tanácsteremmel. (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1877. november 4.)