Normál kép: 079_174_pix_Oldal_15_Kep_0001.jpg   Méret: x Színmélység: Felbontás: ismeretlen
Nagy kép: 079_174_pix_Oldal_15_Kep_0001_nagykep.jpg   Méret: x Színmélység: Felbontás: ismeretlen
Kattintson az új ablakban való nagyításhoz! 
Click to enlarge it in a new window!

Képaláírás: Magyar-vár a Bosporus ázsiai partján.

Ismertető szöveg: A Bejkósz-öböltől északra, azon az előfokon, melyet hajdan Argyroconiumnak neveztek, Konstantinápolytól körülbelül 14 angol mérföldnyire, Madzsar (Magyar) nevű erőd emelkedik, melyet rajzban is bemutatunk olvasóinknak. E rajzot egy angol művész készítette, ki azt állítja, hogy e vár "Magyar" elnevezését egy előkelő magyar fogolytól nyerte, ki a törökök és magyarok közt hajdanában lefolyt háborúk egyike alatt ebben az erődben lett volna elzárva A "madzsar" (magyar) szó egyébiránt Törökországban s általában az egész keleten igen használt szó, s az idegenszerű, de különösen a nyugati keresztyén világból származó tárgyakat ezzel jelölik, nyilván azért, mert Törökország és a kelet Magyarország által és benne ismerkedett meg nyugati Európával, annak kultúrájával és intézményeivel, s a két szomszédos ország között megvolt a csereérintkezés. Magyar gyógyszerészek, mint most is vannak, már a 15-ik században is voltak Törökországban Orbán, az óriási török ágyú öntője Konstantinápoly ostrománál, magyar ember volt, úgy szintén Ibrahim effendi is, az első török nyomda fölállítója, kinél az első könyv, mely nyomdájából kikerült, Naima nagybecsű történeti munkája volt. Sajnos, hogy az első török nyomdász magyar nevét nem ismerjük, de annyi kétségtelen, hogy magyar volt, s valószínűleg Erdélyből származott. A magyarok által szivárogván a törökök közé a nyugati kultúra, ezek a "madzsar" jelzőhöz megszokták a tiszteletnek bizonyos lappangó értelmét fűzni, s midőn 1848-ban a törököknek a magyarok iránti rokonszenve oly fényesen nyilvánult, - nem volt nehéz a "madzsar" nevet, daczára a két nemzet közti valláskülönbségnek, a török nép előtt újabban is általánosan szeretetté tenni. Hogy tehát a törökök egy várukat a magyar névről kereszteljék el, ahhoz ha volt is, de nem lett volna épen szükséges más ok, mint a szomszédság és érintkezés. S a mint nekünk lehet Német-Újvárunk, Török-Becsénk stb., éppúgy lehetne a törököknek Madzsar váruk egyéb történeti ok nélkül is (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1877. márczius 11.)


   Felvétel a kedvencek közé vagy megosztás másokkal/Bookmark or share this page