Képaláírás: Dr. Schweinfurth György.

Ismertető szöveg: Dr. Schweinfurth György annyiban előnye van társai fölött, hogy leginkább oly helyeken járt, melyeknek nagy része ő előtte a szó valódi értelmében ismeretlen volt. Schweinfurth 1837. decz. 29-én született Rigában (Oroszországban) német családból. Tanulmányainak kedvencz tárgyai a természettudományok valának s ezek közt is a növénytant kedvelte legjobban. Már kora ifjúságában meghívást kapott a berlini füvészkert rendezésére és e foglalkozása közben legyőzhetetlen vágy támadt lelkében Afrika növényvilágának megismerésére. 1864-től 1866-ig tette meg Afrikában első nagyobb utazását, a Vörös-tengerpartjairól Szuakimonés Kosszalán át az Abysszinia északi részén lakó gallabatok földjére. Utazása közben veszedelmes lépbetegséget kapott, de azt szerencsésen kiállotta, s e körülménynek tulajdoníthatjuk, hogy azután oly sokáig tartózkodhatott nagyobb veszély nélkül a legegészségtelenebb lázaktól és járványoktól látogatott vidékeken. 1868-ban indult el második útjára, s ekkor Khartumon át Afrika belsejébe hatolva, három évig tartózkodott a Bahr-el-Ghazelnek (Gazellafolyó), a Nílus legfontosabb mellékfolyójának sok tekintetben igen érdekes vidékén. E hosszas utazás alatt főleg az emberevő niám-niámok és monbuttnk földjét kutatta át s fölfedezte az akkák törpe néptörzsét, melyben sokan Herodotus pygmaeusait gyanítják. Az ottani növényfajokból, melyekben a Nilus felső vidéke igen gazdag, érdekes gyűjteményt állított össze, melynek nagy részét azonban egy tűzvész megsemmisítette. 1871-ben még Dár-Fertit tartományt utazta be. Mikor Európába vissza tért, huzamosb ideig élt Cataniában, Sziczilia szigetén, hol utazásának leírásával foglalkozott, mely pár év előtt jelent meg németül és angolul csaknem egy időben e czim alatt: "Egy természetvizsgáló Afrika szívében vagy három évi utazások és kalandok Afrika közepének ismeretlen vidékein, 1868-tól 1871-ig". (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1877. márczius 4.)