Képaláírás: Alexandrorics-Sándor nagyherceg (Czezarevics )

Ismertető szöveg: "A Czezarevics (trónörökös), Alexandrorics-Sándor, mint mondják, atyja reformpolitikájának ellensége s inkább az ó-orosz iskolához tartozik, mely minden nyugatias ujitást és újdonsült modernséget ellenez és a feltétlen konzervatív politika hive. A franczia-német háború alatt a trónörökös a francziák felé hajlott, míg a czár inkább a németek ügyét támogatta. Alexandrovics-Sándor nagyherczeg, a leendő III. Sándor czár, jelenleg harminczkét éves." (Forrás: Vasárnapi Ujság 1876. 23. évf. 43. sz. október 22.)

Az eljegyzést követően a nagyherceg visszatért Olaszországba, itt szakította félbe ugyanis európai tanulmányi útját a leánykérés kedvéért. Firenzében a nagyherceget már heves hátfájdalmak gyötörték, így ágyba kényszerült, és az olasz orvosok gerinctályog-kezelést hajtottak végre rajta. Hat hét múlva átszállították Nizzába, ahol édesanyja a telet töltötte. A francia orvosok szerint az olaszok által felírt diagnózis téves volt, ők reumával kezelték a trónörököst. Gerincmasszázst írtak elő számára, melynek révén a fertőzés átterjedt a környező szövetekre, végül az agyra. Állapota rohamosan romlott, a cári család egésze Franciaországba utazott a nagyherceg betegágyához. 1865. április 24-én hunyt el, feltehetően a hosszú fekvés miatt kialakult tuberkulózisban. Egyik utolsó kívánsága az volt, hogy Dagmar hercegnő menjen hozzá legidősebb öccséhez, Alekszandr Alekszandr nagyherceghez. (Forrás: Wikipédia)