Képaláírás: Szilágyi Ferenc

Ismertető szöveg: "Thun a gymnáziumi rendszert átalakítván, Szilágyi is kerületi iskolatanácsossá neveztetett ki, s e minőségében különösen a nyelvi differencziákat igyekezett kiegyenlíteni és nagy súlyt fektetett a tanügy fejlesztésére és különösen a protestáns középtanodákban a katholikus befolyás ellensúlyozására. Az 1859-diki protestánsügyi pátens visszavétele után azonban hivatalából nyugalomba lépett s attól kezdve ismét egészen az irodalomnak és különösen a történeti buvárlatnak élt. írói munkásságának, külterjileg legalább, kétségkívül ez a legtermékenyebb időszakasza." (Forrás: Vasárnapi Ujság 1876. 23. évf. 22. sz. május 28.)

Szilágyi Ferenc tanár és a genfi születésű Foulquier Mária fia. Kolozsváron 1803-tól 1815-ig tanult, egyszersmind a gróf Kuun és báró Bánffi házaknál nevelő volt. Iskoláit elvégezvén, köztanítói állásban a költészeti osztályt tanította. 1818 októberében Bécsbe, 1819 tavaszán Göttingenbe ment ismereteit gyarapítani ahonnan 1820-ban visszatérve, ismét Bécsben időzött, majd 1821. július 8-án a kolozsvári református kollégiumban a történet és filológia tanára lett. Politikai elvei miatt 1848-ban elvesztette ezen állását. Ekkor Pestre költözött és ott a szabadságharc leveretése után az akkori császári és királyi teljhatalmú polgári biztos b. Gehringer Károly fölszólítására elvállalta a kormány közléseire szolgálandó Magyar Hírlap politikai napilap szerkesztését és e lapot 1849. november 15-én megindította és 1852 december végéig szerkesztette. (Forrás: Wikipedia)