Képaláírás: Deák Ferencz

Ismertető szöveg: "Mátyás király óta nem volt nagyobb halottja Magyarországnak, mint most. A haza bölcse, a haza atyja, az alkotmány visszaszerzője halt meg a legnagyobb államférfiak egyike, kiket a történelem látott, dőlt ki a legdicsőbb elme működése állott meg, a legnemesebb sziv szűnt meg dobogni, a legtisztább jellem veszett ki az élők közül, s lett a történeté: Deák Ferencz folyó" évi január 28-kán szemét az örök álomra lehunyta. E nemzet sokkal, csaknem lételével adós neki, ki a legnehezebb időben nem esett kétségbe az ország jogai és a nemzet létele fölött, s páratlan bölcsességgel ragadta meg a pillanatot, melyben mindent, a mi elveszettnek látszott, visszaszerezhessünk s épen annyi kitartással, mint mérséklettel küzdött a nemzet alkotmányaért, jogaiért, jövője biztosítékaiért." (Forrás: Vasárnapi Ujság 1876. 23. évf. 6. sz. február 6.)

Az országgyűlés kívánsága az lett volna, hogy Deák, mint a régi nádorok, segédkezzék a koronázás ünnepélyes aktusánál, de Deák ezt is visszautasította, mint minden más jutalmat és kitüntetést. Neki egy kézszorításnál többet még királya sem adhatott. Jutalmát hazája jövőjének és békéjének biztosításában, a király és nemzet közti bizalom helyreállításában nyerte el. E tudat szolgáltatott neki kárpótlást erősen megrendült népszerűségéért. Mert kétségtelenül a magyarság igen jelentékeny része a nemzet jogairól való lemondásnak tekintette a kiegyezést és bár személyes jelleméhez a legkisebb gyanú sem fért, jogfeladással vádolta őt. (Forrás:wikipedia)