Képaláírás: Hajtás után

Ismertető szöveg: "Olyan hajtás után, mint a mai volt, emberállat egyaránt megérdemli a jót. Az emberek be is mentek a "hajtás" után egy másik "hajtás"-ra, hogy az egyféle meleg után egy kis másféle hevi-tővel üssék el szomjokat. Jó lesz nekik nem késni benn sokáig, mert ilyen hidegben a hajsza után kinn álldogálásnak ló és agár megadhatja az árát. Pedig a bőre mind a lónak, mind az agárnak ugyan keveset ér! Tisztességes gazda meg is becsüli minden országban ugy, hogy a testvérét sem igen különben!" Forrás: (Vasárnapi Ujság 1876. 23. évf. 2. sz. január 9.)

Magyarországon is alkalmazott vadászati módszer volt az agarászat. Írásos emlékeink javarészt a 19-20. századból valók. Ezek alapján megállaptíhatjuk, hogy egyik virágkorát az agarászat a kiegyezés utáni időben érte el, a dualizmus korában. A II. világháborút követően az agarászat gyakorlatilag megszűnt. Ezt leggyakrabban a mezőgazdaság belterjessé válásával indokolják. De az igazság közelebb áll ahhoz, hogy az új gazdasági-politikai berendezkedéssel egyidőben megszűnt az a réteg amely tovább művelhette volna ezt a - ahogyan művelői korábban is nevezték - sportot. Méltán nevezték ezt sportnak, hiszen nem is a nyúl elejtése volt a fő cél, hanem - ahogy akkor fogalmazták - a test és a lélek edzése, erősítése. Sajnos az agarászat megszűnésével kezdődött őshonos vadászkutyafajtánk a magyar agár fajta hanyatlása is. (Forrás: Wikipédia)