Képaláírás: Báró Kemény Zsigmond

Ismertető szöveg: "Kemény, mint Deák Ferencznek benső barátja, lapját mindenkor a közösen megállapított politikai irányeszmék és tak­tika hü szolgálatában vezette. A "jogelját­szás" elméletével szemben ők a "jogfoly­tonosság" tenyéré állottak, mint alapra, s 1860-ban Kemény tűzte ki először az 1848-iki törvények helyreállításának köve­telését. A konzervativek, majd a határozati pártiak ellen kitűnő czikkei jelentek meg s a folyvást erősbülő pártéletben a kiegyezés politikájának, mind az előkészület, mind az alkudozások alatt ő volt legkitűnőbb képviselője a hírlapirodalomban." (Forrás: Vasárnapi Ujság 1876. 23. évf. 1. sz. január 2.)

A kiegyezés után már alig volt politikai szerepe. A szerkesztés, az éjszaka végzett, túlhajtott írói munka, zilált anyagi helyzete és a politikai izgalmak felőrölték idegeit. Még a Kisfaludy Társaság elnökségét is (1866-tól) egyre inkább csak forma szerint látta el. Betegsége mindjobban elhatalmasodott rajta és elméje elborult. Hazatért Erdélybe, öccsének pusztakamarási birtokára és ott halt meg. Emléke előtt tisztelegve Marosvásárhelyen Tolnai Lajos 1878-ban irodalmi társaságot létesített. Eleinte a társadalmi regények és elbeszélések, később a történelmiek vannak túlsúlyban. Regényeiben a sötét háttérbe rendszerint tragikus történetet állít be. Hősei nem közönséges emberek. Botlásaikért aránytalan büntetéssel bűnhődnek. (Forrás: Wikipédia)