Normál kép: 657_752_pix_Oldal_13_Kep_0001.jpg | Méret: 770x935 | Színmélység: 24bit | Felbontás: 199dpi |
Nagy kép: 657_752_pix_Oldal_13_Kep_0001_nagykep.jpg | Méret: 996x1209 | Színmélység: 24bit | Felbontás: 199dpi |
Képaláírás: Szabó István Ismertető szöveg: Szabó István (Bakonyszentkirály, Veszprém megye 1801. július 4. - Kazár, Nógrád megye 1892. március 27.) műfordító, pap, a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság tagja. Szabó János és Tárkányi Éva jómódú földműves szülők fia. Hat éves korában anyját, tizenegy éves korában apját is elvesztette. Előbb a pápai református kollégiumban tanult, majd 1812-ben gróf Esterházy László, akkori rozsnyói püspök konviktusába vette fel. Középiskoláit Rozsnyón a premontreieknél folytatta és fejezte be. 1819-ben a rozsnyói papneveldébe vették fel, 1826-ban felszentelték. 1827-től hét évig Karancskesziben káplán, utána három évig osgyáni plébános-helyettesként működött. 1837-től Guszonán (Gömör vármegye), 1842-től Pilisen, végül 1857-től Kazáron volt plébános. A Magyar Tudományos Akadémia 1839-ben választotta meg levelező tagjának, a Kisfaludy Társaságnak 1842-ben lett tagja. 1889-ben ülte meg az Akadémia levelező taggá választásának 50 éves jubileumát. 1897-ben Rozsnyón szobrot emeltek emlékének. A görög klasszikusok szövegeinek prózai és verses fordításaival vált ismertté kortársai előtt. Egy időben a magyar irodalom legkitűnőbb hellenistájának tartották. Magyarra fordította Homérosz két nagy eposzát, az Iliaszt és az Odüsszeiát, valamint Aiszóposz meséit. (Forrás: Wikipédia) |
Kapcsolódó dokumentumok: Magyar életrajzi lexikon 1000-1990 : Szabó István Wikipédia : Szabó István (műfordító) |