Képaláírás: Kruesz Krizosztom

Ismertető szöveg: "A gondjaira bizott tanintézeteket bőkezüleg szereli föl. Mint a természettudományok avatottja, szakértelemmel lát be a gazdaság minden ágába uj életet nyert alatta a rend gazdasága, melyet rövid idő alatt nemcsak magasra emelt, de példányszerüvé tett. Mint a főrendiház tagja, mindannyiszor fölemeli szavát, valahányszor a hivatásához forrott nevelés és oktatás érdeke kívánja. És mint a tudomány embere, magas állásában is büszkeségének tartja e nemes ügyet szolgálni. Készséggel fogadta el a magyar orvosok és természetvizsgálók XVII. nagygyűlésének elnökségét s ebben két éven át, bokros teendői közt is, lankadatlan erélylyel munkálkodott. Első teendőjének ismerte Győrmegye és város monographiájának szellemi és anyagi megteremtéséről gondoskodni maga körül csoportositá az erőket,ő maga is munkatárssá lett, s önmaga-gyüjtötte adatok nyomán dolgozta ki a megye éghajlatát." (Forrás:Vasárnapi Ujság 1874. 21. évf. 34. sz. augusztus 23.)

Főapáti irányítása alatt nagy hangsúlyt helyezett a pannonhalmi szerzetesi közösség és az egyetemes bencés rend, valamint a római katolikus egyház közötti kapcsolatok fejlesztésére, 1870-ben részt vett az első vatikáni zsinaton is. Nevéhez fűződik a Pannonhalmi Szent Gellért Főiskolában a tanárképzés 1866. évi elindítása, az itt végzett növendékek diplomáját 1884-től államilag érvényes tanári oklevélnek fogadták el. Sokat tett a környező plébániákon folyó népoktatás ügyéért. 1867-től rendszeres fizikai ankéteket tartott Pannonhalmán a rend fizikusai - köztük nemegyszer Jedlik Ányos - részvételével. Emellett a vagyonkezelés központosításával és szabályozásával jövedelmezőbbé tette az apátság birtokain folyó gazdálkodást, s a gazdatisztek és a cselédség járandóságának felemelésére is gondot fordított. Megbízása alapján, Storno Ferenc tervei szerint 1868 és 1886 között újították fel a pannonhalmi bazilikát. (Forrás: Wikipédia)