Normál kép: 369_464_pix_Oldal_04_Kep_0001.jpg   Méret: 770x952 Színmélység: 24bit Felbontás: 199dpi
Nagy kép: 369_464_pix_Oldal_04_Kep_0001_nagykep.jpg   Méret: 915x1131 Színmélység: 24bit Felbontás: 199dpi
Kattintson az új ablakban való nagyításhoz! 
Click to enlarge it in a new window!

Képaláírás: Duka Tivadar

Ismertető szöveg: "Egészsége helyre állván, ahelyett hogy fogságába visszatérjen, Drezdán át Parisba menekült, s miután a magyar jognak, s azzal együtt az ő készültsége és életmódja alapjának is vége volt. más pályára határozta el magát: az orvosira. A franczia nyelvnek tökéletes birtokában levén, azonnal meg akarta kezdeni az orvosi egyetemen a tanulást de mielőtt fölvennék, mint idegentől, illető követsége ajánló levelét követelték tőle. Ezt, menekült létére, természetesen nem mutathatta elő, sem meg nem szerezhette, s így az egyetemre föl sem vétetett. Látta, hogy más hazát kell keresnie, hol nem görditnek ily akadályokat haladhatása elébe s a szintén menekült Türr Istvánnal Londonba ment. Először Amerikába szándékozott, de e tervéről kénytelen levén lemondani, 1850-ben megkezdte Londonban az orvosi tanulmányokat s. megfeszített szorgalommal haladván, a St.-George orvosi kollégium tantermeiben az előadásokat látogatva, künn pedig német és franczia nvelvtanitás által tartva fönn magát, 1853 végével már le bírta tenni az orvosi szigorlatokat s egyszerre kész ember volt" Forrás: (Vasárnapi Ujság 1874. 21. évf. 25. sz. junius 21.)



1854-től a bengáliai angol hadsereg katonaorvosa lett. Először Kalkuttába vezényelték, ahol a hindusztáni nyelveket tanulmányozta, majd a Gangesz menti Monghir területének főorvosaként kezdte behatóan tanulmányozni Indiát. Korábban, még Londonban megismerkedett barája nővérével, Miss Taylorral, akinek apja Oxfordban a teológiai tudományok doktora volt, magas egyházi méltósággal. Kalkuttában házasodtak össze, fiaik születtek, 52 évig élt boldog házasságban feleségével. Munkáján és magyar nyelvű, az országról szóló ismeretterjesztő írásaii kívül, melyek magyarországi lapokban is megjelentek, elsősorban a Vasárnapi Újságban és a Budapesti Szemlében ő gondozta Kőrösi Csoma Sándor hagyatékát is. Megismerkedett Rádzsa Rádzsendralála Mitrával, aki Kőrösi Csoma Sándor tisztségbeli utóda volt a Bengáli Ázsia Társaságban. Mitra hatására érdeklődni kezdett Csoma munkássága iránt és megkezdte a híres magyar utazó kéziratainak és hagyatékának egybegyűjtését. Eközben fontos kutatásokat végzett India természeti viszonyairól is, értékes, több ezer Kelet-Indiából származó tárgyból álló anyagot ajándékozott a Magyar Nemzeti Múzeumnak és a kolozsvári Erdélyi Múzeumnak. 1874-ben nyugalomba vonult, Londonban telepedett le és idejét Kőrösi Csoma Sándor munkásságáról összegyűjtött anyag feldolgozásának szentelte. (Forrás: wikipedia)


   Felvétel a kedvencek közé vagy megosztás másokkal/Bookmark or share this page