Képaláírás: Perczel Béla, a képviselőház elnöke

Ismertető szöveg: "A miniszterválság szerencsésen véget ért sőt azt is elmondhatjuk: hogy szerencsésen ért véget. Nemcsak az utóbbi két hét alatt, mióta t. i. a volt miniszterelnök Szlávy bejelentette a házban, hogy a kormány beadta lemondását, mióta a jobboldal s balközép koalicziója kisértett s végre is megbukott, a miniszterválság a keleti vasút ügyében végbement baljóslatú szavazás óta, sőt tulajdonképen az utóbbi nagy kölcsön-törvény javaslat benyújtása óta folyvást vajúdik. A helyzet már a türhetetlenségig égető kezdett lenni s azért bármely uj minisztériumot azzal üdvözölnénk: no, csakhogy megvan. De a mint az uj kormány megalakult: ennél valamivel többet is mondhatunk. A koalicziói kísérletek meghiúsulta után, mikor már a megoldás minden reménye csüggedőben volt, az utolsó órában sikerült a király által megbízott miniszterelnöknek megnyerni a pénzügyi tárczára Grhyczy Kálmánt, kivel a tárgyalások már egy izben félbeszakittattak, s kit annálfogva a kormányba megnyerhetni senki sem remélt." Forrás: (Vasárnapi Ujság 1874. 21. évf. 13. sz. márczius 29.)

1845-től a szekszárdi járás főszolgabírója, 1848-tól 1849-ig Tolna vármegye alispánja volt. Az 1848-1849. évi szabadságharc bukása után évekig visszavonultan élt a birtokán. 1860 és 1861 között helytartótanácsi tanácsos volt, majd 1865-től kezdve négy cikluson át országgyűlési képviselő (1878-ig) és táblai bíró lett 1869-ig. Ő volt 1869 és 1872 között a Deák Párt elnöke. 1870-ben a képviselőház alelnöke, 1874-ben elnöke lett. 1875. március 2-a és 1878. június 30-a között igazságügy-miniszter volt a Wenckheim-, majd a Tisza Kálmán-kormányban. Az ő nevéhez fűződik a Csemegi-féle büntetőtörvénykönyv, a Csemegi-kódex elfogadtatása. Miután lemondott, a Kúria semmítőszéki osztályának alelnöke, 1883-ban a Kúria másodelnöke, végül pedig 1884-ben az elnöke lett. 1886-tól haláláig a főrendiház tagja volt. (Forrás: wikipedia)