Képaláírás: Schlauch Lőrinc

Ismertető szöveg: "1868-ban megindulván a kathol. autonómiai mozgalmak, egyházmegyéjének papsága által két izben (1869. és 70-ben) autonómiai követté választatott. Itt tűnt föl először nagyobb körben. A múzeum dísztermében, hol a gyűlések tartattak, egy-ideig észrevétlenül, a végső padok egyikében, egy figyelmes, éberarczu, de hallgató pap ült. Egyszer megszólalt. A többséghez csatlakozott. De nyugodt, érvekkel teljes fölszólalását a kisebbség is méltó figyelemmel kisérte. Beválasztatott a 27-es bizottságba is. A nagygyűlésen, hol e bizottság többségének (a főpapi) és kisebbségének (a szabadelvű világi pártnak) munkálatai tárgyaltának, Schlauch Lörincz á többségi munkálat mellett tartott hatásos beszédet." (Forrás: Vasárnapi Ujság 1873. 20. évf. 20. sz. május 18.)

Szatmár városa, hogy hálájának kifejezést adjon, kevéssel távozása után díszpolgárrá választotta. (Díszpolgára volt Nagyvárad, Szilágysomlyó és Újarad városának is.) A szatmári egyházmegye hűséggel őrzi emlékét: a Török-féle könyvtár (24 000 forint), melyből a Laurentiana-könyvtár létesült, a lourdesi kápolna (10#nbsp000 forint), a papi-mároki templom (12 000 forint), a szatmári tanítóképzők új rendezettsége, a szigeti zárda és 16 új népiskola köszönik neki létüket, valamint a felsőbányai templom százezrekre menő vagyonának visszaszerzését. Tizennégy évi szatmári püspöksége alatt félmilliót adott egyházi, tanügyi és közcélokra. A nagyváradi tanítóképzőnek saját házat szerzett, ugyanott 1901-ben kisdedóvónőképzőt alapított, 1896-ban pedig Debrecen városának 30 000 forintot adományozott apácazárda létesítésére a magasabb nőnevelés érdekében. (Forrás:wikipedia)