Képaláírás: Szende Béla

Ismertető szöveg: "A fegyverletétel után mindazok, kik előbb császári tisztek nem voltak, büntetésül a közös hadseregbe soroztattak. E sorsot azonban sikerült kikerülnie, s örökölt birtokán meghúzódva, gazdálkodott, s Szendelakon egy magyar telepet alapított. A mint azonban a közélet sorompói 1860 ban megnyíltak, megyéje közönsége azonnal első alispánná választotta. De viszont, mihelyt megszűnt az alkotmányosság s a provizórium beállott, ő is azonnal visszavonult. Az átmeneti időszakban, megyéje sürgetésére ismét elfoglalta alispáni székét. Az 1865-8 alkotmányozó országgyűlésen Krassómegye egyik kerületét képviselte, az uj minisztérium alatt pedig Aradmegye főispánjává neveztetett, hol a különböző viszálkodó nemzetiségek közt tapintatos és erélyes kormányférfinak bizonyult." (Forrás: Vasárnapi Ujság 1872. 19. évf. 51. sz. deczember 22.)

Szende Béla (született Frummer Béla) magyar politikus, honvédelmi miniszter. Pesten ügyvédi oklevelet szerzett, ezt követően az 1840-es évek folyamán Krassó vármegye főügyésze volt. Honvédként részt vett az 1848-49-es szabadságharcban, századosi rangot ért el. A Világosi fegyverletételt követően visszavonult gavosdiai birtokára, ahol gazdálkodással foglalkozott. A kiegyezést követően 1869-1872 között tanácsos volt a honvédelmi minisztériumban, 1872. december 15-től haláláig pedig honvédelmi miniszter volt a Szlávy-, a Bittó-, a Wenckheim- és végül a Tisza Kálmán-kormányban. (Forrás: Wikipédia)