Képaláírás: Perczel Béla

Ismertető szöveg: "A képviselőház rendes alakulási elökészületeit a múlt kedden, e hó 10-kén, az elnökök megválasztásával fejezte be s az első elnök székét elfoglalván, kijelentheté, hogy a ház megalakult. Az elnökválasztás eredményét már ismerik olvasóink, ugy történt az egész, a mint azt a Deákpárt megállapította: a többség ezúttal is saját soraiból választá az elnököket. Bittó István elnök, Perczel Béla és Bánó József a két alelnök ezek voltak azok, a kiknek az ősz korelnök : Gubody Sándor székét átadta, s ezek arczképeit veszik itt egy csoportban olvasóink." (Forrás: Vasárnapi Ujság 1872. 19. évf. 37. sz. szeptember 15.)

1845-től a szekszárdi járás főszolgabírója, 1848-tól 1849-ig Tolna vármegye alispánja volt. Az 1848-1849. évi szabadságharc bukása után évekig visszavonultan élt a birtokán. 1860 és 1861 között helytartótanácsi tanácsos volt, majd 1865-től kezdve négy cikluson át országgyűlési képviselő (1878-ig) és táblai bíró lett 1869-ig. Ő volt 1869 és 1872 között a Deák Párt elnöke. 1870-ben a képviselőház alelnöke, 1874-ben elnöke lett. 1875. március 2-a és 1878. június 30-a között igazságügy-miniszter volt a Wenckheim-, majd a Tisza Kálmán-kormányban. Az ő nevéhez fűződik a Csemegi-féle büntetőtörvénykönyv, a Csemegi-kódex elfogadtatása. (Forrás: wikipedia)