Képaláírás: Idősb Szilágyi Ferencz

Ismertető szöveg: "Klasszikái miveltégének azonban szintoly kiváló példányai maradtak fenn, mint magyar szónoki irályának. Ez utóbbiról templomi beszédei, különösen az akkori szokás szerint Erdély nagyjai s főrangúi fölött tartott halotti beszédei tanúskodnak amarról jeles beköszöntő beszéde latin nyelven s egy latin üdvöz'ö verse, az ifjabb Kovachich (József Miklós) Régi magyar törvényhozási emlékek czimü gyűjteménye elején, melyet a latin nyelv s irodalomban jártas emberek (s akkoriban több volt ilyen) bámulással olvastak, tiszta s elegáns költői nyelveért) Huszonnégy évig töltötte be az említett tanszéket, melyről 1821-ben a theologiáira tétetett át, midőn helyébe a történelem és régi irodalom tanítására hasonnevű fia, a ma is élő s munkás tudós Szilágyi Ferencz neveztetett ki. De a tudós apa ez uj hivatalát csak hét évig viselte, mert 1828. decz. 4-dikén szélhűdés következtében meghalt" (Forrás: Vasárnapi Ujság 1872. 19. évf. 29. sz. julius 21.)

Közép- és felsőiskolai tanulását Kolozsvárt befejezve, külföldre ment és 1788 szeptemberében a leideni, 1791 tavaszán a göttingeni egyetem hallgatói közé lépett. Hazájába visszatérve, idősebb Bethlen Pál gróf két unokája mellett nevelősködött. 1794-ben kolozsvári lelkésszé, 1797. szeptember 8-án a történelem és klasszikai irodalom tanárává választották meg. Akkoriban, mint köztudott, az iskolákban a latin nyelv uralkodott, ő volt az első ebben az iskolában, aki a történelmet magyarul kidolgozta és előadta. 1821. szeptember 25-én miután tanszékét fia, Szilágyi Ferenc vette át, a teológia tanára lett. Kiváló szónok és tudós volt. (Forrás: Wikipédia)