Képaláírás: Balogh János

Ismertető szöveg: "Ekkor népszerűsége még inkább nőtt s azt megérdemelni is igyekezett, ö volt az, ki az akkor szerény távollevői követ, Kossuth Lajos első föllépését észrevéve s öt barátjává fogadá. 1842 -45 között, daczára előbbi fogadalmainak, hogy hivatalt soha nem vállal, Barsmegye alispánja lett, oly hivatal, melynek elnyeréseért akkor százezreket költöttek. Ez nem tetszett barátainak. Azzal kezdte gyanúsítani a közvélemény, hogy adminisztrátori állás után vágyik, mi előbbi szabadelvű törekvésével oly disszonancziában állott, hogy e föltevés csak nehezen indokolható. Egy életrajzírója azt mondja, hogy rászorult, mert a költséges élet, a korteskedés megrongálta egykor dús vagyoni helyzetét. De ez egy iró is, kortársa és személyes ismerőse, azt állítja róla, hogy könnyelműnek igen, de alacsonynak nem tapasztalta." (Forrás: Vasárnapi Ujság 1872. 19. évf. 7. sz. februárius 18.)

Szeptember 28-án jelen volt Lamberg Ferenc pest-budai hajóhídon történt meggyilkolásánál. A későbbi vizsgálat alapján az osztrák hatóságok a gyilkosság tényleges elkövetőjének Kolosy Györgyöt, azonban felbujtónak, a gyilkosságért morálisan felelősnek Balogh Jánost tartották. Tényleges szerepe az egymásnak ellentmondó tanúvallomások alapján nem állapítható meg, bizonyítható azonban, hogy az események után igyekezett távol maradni a fővárostól. Először a fősereg táborába ment, majd onnan Csány László, a feldunai hadtest kormánybiztosa Székesfehérvárra küldte, hogy az ott állomásozó Franz Begg honvéd őrnagy hadoszlopánál szerezzen híreket Karl Roth vezérőrnagy horvát csapatainak mozdulatairól, illetve hollétéről. Csány tudni akarta, nem fenyeget-e az a veszély, hogy Roth serege oldalról beleütközik a magyar sereg főoszlopába. Balogh jelen volt a táci ütközetnél, majd október 5-én Bogdanovich Vilibáld torontáli képviselővel ő vitte Perczel Mór jelentését a fővárosba, és másnap beszámolt tapasztalatairól az országgyűlésnek. (Forrás: wikipedia)