Képaláírás: Fekete Mihály

Ismertető szöveg: "Ez utóbbi körülmény lehetővé teszi, hogy most, annyi év után kimondjuk, hogy a költői feladatot, sem előtte, sem utána nem oldotta meg annyi szerencsével egyik költészettanitó sem, mint Fekete Mihály. Epikus hangot vett fel költeményébe, s a magyar monda alakjait s hitregei elemeit léptette föl; Hadúr és Ármány harczát, Vörösmarty akkor átalánosan kelendő felfogása szerint, használta föl, de egészen uj s az alkalomhoz igen találó fordulattal, egy olykor küszöbén, mely a harczok véres napjának alkonyultával, a müveltség és tudomány uj igényeivel akar hajnalt nyitni s Bethlent, a harczi győzőt, a tudomány és világosság terjesztésére irányzott gondjaival mutatta föl. A költemény kidolgozása még jobban sikerült, mint maga a feltalálás; az epikai hang, kitűnően szerencsés lyrai részletekkel váltogatva, festői színezet s formai tökélytől emelve, oly hatást tett, hogy a szerencsés költőnek, magok a tanárok siettek szerencsét kívánni s a hölgyek tapsoltak diadalának." (Forrás: Vasárnapi Ujság 1872. 19. évf. 6. sz. februárius 11.)